Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)

igazgatási körzeténél nagyobb hatóköre mellett csak Kismarton, Magyaróvár, Moson és Nezsider rendelkezett regionális központi szereppel. (Bácskai-Nagy 1984) (2.16.) Sajtoskál és Köpcsény példái joggal felvetik e vásáros helyek idővel változó szerepét és jelentőségét. Például Sajtoskál, a 15-16. század során még jelentős vásár- és vámprivilégiumai ellenére, a 18. század elejére korábbi súlyát végleg elveszítette. A vásározás néprajzának vizsgálatánál azt sem szabad feledni, hogy a 19. század első felében a belső árucserében az országos vásárok helyett felértékelődtek a hetivásárok. (2.17.)

2.17. Települések a Kőszegről Csepregen keresztül a Nagyerdőn, Alsó-Rábaközön át Győrbe vezető út mentén.

Wagner Mihály térképe, 1832. Soproni Levéltár, SmT 96.

Az agrárgazdaság sajátosságai egyes uradalmak példáján

Az 1540-es évektől Sopron vármegye agrárgazdasága jelentős mértékben módosult. Ekkor jelentek meg nagyobb számban a földesúri majorok, allódiumok. 1548-ban már 28 helységben működtek béreseket alkalmazó földesúri majorok. Birtokosaik között egyaránt megtalálhatók világi mágnások, egyházi testületek (Csornai Premontrei Prépostság, Pápóci Prépostság), és a vármegye birtokos nemessége. Az eddigi vizsgálatok szerint e korai földesúri üzemek elsősorban foltszerűen, a Rába és a Rábca vidékén helyezkedtek el.

31

i

I