Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Domonkos Ottó: Pásztorfaragások
8.31. Gyökérhajtás-faragás, Dénesfa. SM.57.47.1 8.32. Juhászkampók, Mórichida. XJM.N.66.10.123; 66.10.122 8.33. Ólmozott és faragott karikásostor nyelek, Nagybajcs; Bőnyrétalap. XJM.N.65.21.4.1; 65.21.4.2; 63.142.3.; 63.142.1 adták a bot fejét, ebből a birka, kos, kígyó, sárkány fejek, rózsabimbók alakultak a változó fantáziának megfelelően. (8.30.) A vékony, kecses vas vagy acél kampók, valamint a szaruból faragottak voltak a legszebbek és legmutatósabbak. Ez utóbbinál szarukarikákat faragtak a bot vastagságához, a felső rész kosfejet ábrázolt. Az egészet átfúrva egy erős csavarral a bothoz rögzítették. A következő lépés az volt, amikor a fejet külön faragták ki és úgy csavarozták a bot felső végéhez. E faragások között néha egy-egy bravúros darabot találunk, amelyen a gyökérzet kacskaringói több állatfejet is kínálnak az ügyes faragónak. Például a bot szára felől indulva nyúl harapja az ökör nyakát, az ökör szájához ér az előtte lévő bimbó, hosszú lúdnyak csőrös fejben végződik. Egy oldalgyökérből öt láncszemet faragtak ki, melynek a végét rózsabimbó ékesíti. (8.31.) Munkaeszközként, a birka megfogására használták a kampósbotokat. ( 8.32.) Az ostomyelek nyak részén a hálószemen vésett és ólommal kiöntött, lecsiszolt díszítés ezüstös színt adott. Az ostort forgó acélkengyel kapcsolja a nyélhez, majd a táskákat sallangos tagokkal díszíti. Az sújtó fokozatosan vékonyodó több ágú szíjfonat, aminek végébe csapót fontak rafiából. Kezelése ügyességet és nagy gyakorlatot kívánt, hogy ne annak használóján, a pásztoron csattanjon a vége. (8.33.) A juhászok, pásztorok kürtjei a falusi „falkás” csorda gazdáit ébresztették, vagy szólították az állatok kiengedésére. Az ostorok a nagyobb nyájak terelésénél voltak segítő szerszámai a pásztoroknak, a kiváló pulik és kuvaszok mellett. (8.1.) A pásztorok az éves céhmester választás alkalmával, kürtjeikkel köszöntötték a főcéhmestert Szentmiklóson, majd következett a lakoma. (8.34.) A Szent 304
