Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Domonkos Ottó: Pásztorfaragások

halotti lepedőkről, a karácsonyi abroszokról is. A kerámia mintakincse is ebbe az irányba alakult a habánoktól a 19. század végi emléktárgyakig.

A pásztorfaragások körébe elsőrendűen a beretvatokok, mángorlók, fűszertartók, tükrösök, tükörállványok és természetesen a díszes juhászkampók, szarufaragványok tartoznak. (Domonkos 1962 b; Szelestey 1987; 1996) (8.5-6.)

A

Ekrovású faragások

A motívumokat „V” alakban vésik ki folyamatosan, éles zsebkéssel vagy vésővel. A legkorábbi ismert ékrovású beretvatok az 1792-es évszámot viseli oldallapján, a páros madarat a fedőlapra rajzolták, a hasáb alakú test két végét vésett rózsafej díszíti. (8.7,) Hasonlóan rusztikus az a kis ládika, amelynek a fedőlapja kis zsanérokkal csukódik. Kétfülű edényből nő ki egy tulipántő, három ágán egy-egy nagy virágfejjel. A páros madár ábrázolás az edény mellé került. Az előlap hasonló elrendezésben, a madarak helyén „18 AP. AE. 37”. A hátoldalon tulipánokkal díszes kereszt, alatta horgony, csáklya, evező kizöldellt hármas levelekkel. A két bütüje azonos módon van díszítve: virágcserépből kinövő tulipántő. A fe-289

8.7 Beretvatartó. Sopron megye, 1792.

SM.57.65.1