Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
I társadalomszerkezetét a birtokosok oldaláról vizsgálva meghatározó különbségek rajzolódnak fel. A birtokstatisztikában a korábbi eredményeket finomító legújabb kutatás szerint a nagybirtok és a birtokkoncentráció legkevésbé Győr vármegyét jellemezte. Itt a tíz birtokos kezén lévő 5.000 hold feletti nagybirtok a törvényhatóság úrbéres birtokállományának 36%-át tette ki. Sopron esetében hat birtokos az úrbéres birtokállomány 65%-át bírta. Moson vármegye speciális - a Dunántúlon egyedül csak Baranyával rokonítható, de teljesen más történeti okok miatt kialakult - birtokszerkezetét egyértelműen a latifundiumok mindent elsöprő túlsúlya jellemezte. Az úrbéres birtokállomány 91%-a hét birtokos kezén volt. A nagybirtokosok jogállása között is jelentős az eltérés. A térség egyik specialitása volt Győr vármegye esetében az egyházi nagybirtok 56%-os részesedési aránya: a Szentmártoni Bencés Apátság, a Győri Székeskáptalan, a Győri Püspökség, a Csornai Premontrei Prépostság. Sopron vármegyében Sopron szabad királyi város földesuraságát kell ilyen elemként kiemelni, hisz közel 5.800 hold úrbéres területével a vármegye negyedik legnagyobb birtokosa volt. Moson esetében a Habsburg család részesedése és birtoklásaránya a világi nagybirtok összetételében jelentett specialitást. (Fónagy 1999, 1 162-1163) (2.12.) A nagybirtokosokkal szemben a társadalmi mobilizációt tekintve lefelé nyitott jómódú középbirtokos nemesi réteg (bene possessionati) is jelen van a térségben. Bár Mosonban csak 2%-nyi, 2 család ez, ám Sopron vármegye esetében már egy tekintélyes súlyú csoportról, az úrbéres birtokállomány 12%-ával rendelkező 14 családról tudunk. Közülük az országos politikában, hivatali életben is ismert, a 17. század elején nemességet nyert, s a század végére a törvényhatósági szintből jó családi iskoláztatási stratégiával kiemelkedett Felsőbüki Nagy família tűnik ki. (2.13.) A térség Árpád-kori múltra visszatekintő másik nagyjelentőségű, Sopron, Győr, Vas, Veszprém vármegyékben jelen lévő középbirtokos famíliája, az asszonyfalvi Ostffy család. Míg a 18. század elejére sikeres házassággal vagyonát, a térség evangélikusságán belüli pozícióját megerősítette és növelte, a század derekán ezt már nem tudta megtenni. A családi státus további erősítése helyett, a térség csekély vagyonú evangélikus birtokosai - a Scheffer, a Lepossa, a budakeszi Weöreös családok - számára biztosított egzisztenciális szintemelést az Ostffy leányágakba történő beházasodás. Meglepő, de Győr vármegye esetében az úrbérrendezés eredményei nem jeleznek jómódú középbirtokos nemességet. A középbirtokosok derékhadát alkotó 100-1.000 hold közötti úrbéres földterületet birtokló réteg Sopron vármegyében volt a legjelentősebb. Harmincegy 27
