Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Balázs György: A gazdálkodás tárgyai, a ház körüli munkák díszített eszközei

7.63. Gereben, 1825. XJM.N. 99.4.1

7.64. Percentős motolla. Mosonszentmiklós, 1909. XJM.N.66.5.7

zettával díszített, a rozetták között egy-egy kereszttel. Vésett felirata szerint „VESZPRIMI JANOS TSINATO 3 F09RA ANNO 1825 DIK ESZTENDŐBE.” (7.63.) Cserépből kinövő hullámvonalas leveles-ágas-tulipános véséssel díszített a keményfából készült percentős motolla. A kézzel hajtott motolla tengelyére erősített spirál faragású kerék lassan körbehajtja a sűrű fogazású korongot, amely egy bizonyos feltekert mennyiség elérésekor egy falapot rácsap a motolla lábára: „percent”, vagyis hangot ad, jelezve, hogy a fonalat le kell szedni. A láb egyik oldalán vésett „1909 HJ” datálás és monogram található. (7.64.)

Szőlészet, borászat

A Fertő vidék, a Pannonhalmi dombság és a Sokoróalja szőlőművelése a korai Árpád-kortól jelentékeny volt, jó minőségű fehér szőlejét, borát a filoxéravészt megelőzően eladásra is termelték. A szőlőterületek egy része a kisbirtokosok kezén volt, akik a falvak határában lévő szőlőhegyeken „hegyközségeket", hegyközségi szórvány telepeket hoztak létre. Nagy területen gazdálkodott a Győri Káptalan és a Pannonhalmi Apátság is.

A szőlőbeli munkák legfontosabb eszközei közé tartoztak a szőlőmetsző kések. Ezek formai jegyeik alapján megegyeznek a római korból származó, régészeti leletekből előkerült metszőkésekkel. A baltás típusú metszőkések a kopasz fejművelés eszközei, élével húzva-tolva, a hátán lévő baltával pedig vágva-csapva metszettek.

264