Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

F. Tóth Zsuzsanna: Lakáskultúra

6.73. Mennyezetes ágy fedelének festett szegélye. Mosonszentmiklós, 1876. XJM.N.66.5.9

6.74. Mennyezetes ágy fedelének festett szegélye. Mosonszentmikós, 1889. XJM.N.66.5.10

függönyt helyeztek, amit a keresztszülő helyezett fel rontás elleni szöveg kíséretében. (Fülöp é.n., 30) Igen figyelemre méltó az a - Tápon egészen a 20. század közepéig - megőrződött szokás, hogy a superlátos ágy alsó deszkája fölé 50-60 cm magasan egy másik deszkasort is elhelyeztek. Erre vetették fel az ágybeliket úgy, hogy a díszes lepedőszél által eltakart nyílásban anélkül tudtak aludni, hogy az értékes felső ágyneműhöz hozzányúltak volna. (Csilléry 1977, 398-400)

A puhafából készült, festéssel díszített ágyakon a minták többnyire az egyik ágyvégen és az oldaldeszkán voltak. Az oldaldeszka két végére került gyakran a készítés évszáma, ez főleg a Fertő vidéki ágyakon van így. Festett minta kerülhetett a födelet szegélyező párkánylécekre is, melyeket alul hullámosra fűrészeltek. (6.73-74.) Általános volt a mennyezetdeszkát tartó oszlopok festése, ahol az esztergályozásból adódó felosztás segítette a színek váltogatását. (6.69-72.) A Fertő környéki és a Rábaközi ágyak födelén körben a szegélyléceken esztergályozott függönybojt-imitációk jelentek meg. (Lackovits 1975, 243-248) (6.68.)

A tisztaszobák díszes ágya alatt a gyermekek és a fiatalabb leányok fekhelyéül szolgáló, fiókszerű, kerekeken guruló láda, a túliágy rejtőzhetett. (Lackovits 1975, 243) (6.5., 6.75.) Sok helyen, a 20. század elejétől konyhákban egy kisebb dívány, a Győr környéki falvakban a tornácon akácágy, az istállóban az istállóágy töltötte be a fekhely szerepét. Az akácágy illetve az istállóagy házi készítésű, egyszerű kivitelezésű fekhely. Az előbbi, mint neve is mutatja akácdeszkákból összetákolt, napközbeni alvásra szolgáló bútordarab volt. A tolóágy a hátsó szobák gyakori bútordarabjaként elsősorban a Szigetköz területén volt kedvelt, még az 1950-es években is. Összecsukva az „ágy” egy magas, kettős lábakon álló ládára emlékeztetett, melyben napközben összehajtva a szalmazsák és a dunna is elfért. Ez az ágyforma a Fertő-vidéken asztalágy néven volt ismert, mely jobban kifejezi a bútor szerkezeti felépítését.

224