Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

F. Tóth Zsuzsanna: Lakáskultúra

6.50. Komáromi típusú láda, 19. sz. második fele. CSM.70.83.1

6.51. Komáromi típusú láda, 19. sz. második fele. SM.56.393.1

6.52. Láda. Szany, 1865. Pálos 1907.

XJM.NA. 1503-00

6.53. Láda. Csorna, 1886. CSM.91.1.3

amelyek közül egy szép példányt őriz a Csornai Múzeum. (6.52- 53.) A soproni gyűjteményben található ládák festett felületét főként márványozás, szivaccsal vagy ronggyal történő pettyegetés eleveníti meg. Ez a díszítési mód a barokk korszakra jellemző, bútorokon elsősorban a délnémet területeken terjedt el széles körben. (Schreiber é.n.) A képeken szereplő darabok a Sopron megyei horvát falvakból származnak. (6.39-40.)

A Fertő vidékre jellemző apró virágokkal mintázott ládák külön típust képviselnek. A 19. század elejéről fennmaradt korai darabok kisebb méretűek, profilált lábbal rendelkeztek. A 19. század közepétől e formához hasonló, méretében azonban nagyobb, díszes láda jelent meg. Az 1860-as évektől kezdett elterjedni a fiókos láda, melyek a komódok hatására kapták meg alsó fiókjukat, így magasságuk annyival megnőtt. (Csilléry 1997, 368) A ládák festésénél ugyanazokat a mintákat találjuk meg, mint amelyeket a padokon is alkalmaztak. Az előlapra legtöbbször itt is ráfestették a készítés dátumát. (Lackóvits 1975, 241-242)

210