Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Dominkovits Péter: Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez (1526-1950)
2.2. Győr-Moson-Sopron megye mai címere tási egységekből: Győr, Moson és Sopron vármegyékből. Ugyanakkor a század derekának, második felének felgyorsult politikai, gazdasági folyamatai mára már jelentős mértékben uniformizálták a három történeti vármegye századok során kialakult szerkezetét. A második világháborút követően a politika embert nem kímélve radikálisan és visszavonhatatlanul megváltoztatta a térség évszázados etnikai képét, és ezzel párhuzamosan - az iparosítástól függetlenül - egyes kistérségek gazdálkodási szokásrendjét is. A három törvényhatóság közigazgatási határai kis módosulásokkal (például a 15. században elzálogosított nyugat-magyarországi uradalmak 17. századi visszaváltása), a korai újkortól megegyeztek a 19-20. század fordulójának állapotával. A trianoni békeszerződés révén erősen eltérő arányban, de mindhárom vármegye területében, lakosságában veszteséget szenvedett. A területi és lakosság veszteség a legsúlyosabb Moson vármegyében volt. 57 településéből 28, 1.989 km2 területéből 1.087 km2, az összterület 55%-a került Ausztriához, amelyen az 1910-es népszámláláskor regisztrált megyei lakosság 49%-a élt. Sopron vármegyét is hasonló súlyossággal érintette a békeszerződés. Sopron várost is beszámítva, 3.265 km2 területéből 1.341 km2-t, az összterület 41%-át csatolták el, ahol az 1910-es évhez viszonyított lakosság 41%-a élt. Győr vármegyét érintette legkevésbé a trianoni döntés. Csupán 83 km2 területet (Csilizköz) csatoltak át a Cseh és Szlovák Köztársasághoz, azaz a vármegyének 6%-át, ahol is csak a lakosság 5%-a élt. (MSK 69. 38) A területvesztés közigazgatási átalakulást is okozott. 1924- ben Győr székhellyel létrejött „Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye ” (utalva a Pozsony vármegyéből Mosonhoz csatolt pár településre), amelynek neve 1945 után Győr-Mosonra módosult. A területcsonkítás a második világháborút lezáró 1947. évi párizsi békével is folytatódott. Ekkor az úgynevezett „pozsonyi hídfő” Csehszlovákiának ítélésével további három Moson vármegyei települést: Oroszvárt, Dunacsúnyt és Horvátjárfalut csatoltak el. A 20. század közigazgatási változásainak következő lépcsőfoka a tanácsi rendszer bevezetésével, 1950-ben következett be. Győr székhellyel, Győr-Sopron megye néven egyesítették a két törvényhatóságot. Sopron vármegye szinte teljes csepregi járása ekkor került Vas megyéhez, míg Győr vármegye egy-két - azóta már visszatért - községe Veszprém megyéhez. Az 1989-1990-es rendszerváltással a megyenév kiegészült, Győr- Moson-Sopron megye lett. A három egykori vármegye múltjának, társadalmi, települési struktúrájának a kutatottsága fölöttébb eltérő szintű és irányú. A jelenlegi feldolgozottság nagyon kevés egységesen elemezhető vi18
