Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)
Sabján Tibor: Kályhák
A domborműves díszítésű csempék harmadik csoportját a párták alkotják. Az egyetlen lapból álló csempéken külön motívumként értékelhető a bevágásokkal díszített sziluett, és az előlapon elhelyezkedő domborműves kompozíció. A kettő gyakran nincs összhangban, sőt az elemzésekkel feltárható történeti háttér sem mindig azonos irányba vezet vissza bennünket. Említettük már, hogy a párták egy csoportja olyan félköríves alapformára vezethető vissza, melybe csipkés bevágásokat ejtettek. Ezek a párták a kétfejű sasos motívum - néha szinte már a felismerhetetlenségig stilizált - változatai. Legtöbbjükön azonban jól látható, hogy a négy bevágás által kimetszett két szélső sziluett egy-egy madárfejet, a középső pedig koronát ábrázol. A párták egy másik csoportja tornyos felépítésű, nagyobb karéjokkal határolt, összetett idomú. Ezek formája már nem vezethető le a kétfejű sasos címerből. A Kisalföldön széles körben elterjedt egy egyszerű, ívesen hajlított párta, melynek sima előlapja volt, tetejét pedig virágmintára emlékeztető bevágásokkal díszítették. Ezeket a csempéket szorosan egymás mellé illesztették a kályha tetején úgy, hogy zárt koszorút alkottak. A párták csipkézete emlékeztet a Külsővaton feltárt, a 15. század második felére datálható leletegyüttes liliomos pártájára, melynek felső része hasonló kivágássokkal készült. (Ilon - Sabján 1989) (5.9.) A domborműves díszítésű párták gyakori motívuma, a két madárral közrefogott virágszál. Néha a füles vázába állított virágnak három ága van, de rendszerint a madarak között csak egy szál, egyszerű virág emelkedik. A madaraknak elnagyolt, jelzésszerű ábrázolásai is vannak, ilyenkor az állat feje kidolgozatlan. Figyelemre méltó az a pártatípus, melynek ábrázolásaiban delfinek alakjai ismerhetők fel. (Pálos 1911, 169) Ennek a pártának két 170 5.15. Kisalföldi szemeskályhák pártái. Sabján Tibor rajza.
