Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

A városok (Győr és Sopron), mezővárosok (Magyaróvár, Moson, Csorna, Kapuvár) földműves, kézműves lakónegyedeiben már az 1760-as évektől széleskörűen elterjedtek a falazott pillérű kosár- és szegmens ívű, boltozott tornácok. Előképük a városok patricius polgárainak épületei, illetve a közép- és főnemesek udvar­házai, kisebb kastélyai illetve uradalmaik, birtokaik alkalmazottai­nak építtetett hajlékok voltak. Csornán, Kapuvárott az 1960-as éve­kig szinte zárt negyedben álltak a legelső kései barokk, copf, empi­re, klasszicista elemeket tükröző tornácű házak. A példájukat a 19. század folyamán a jobbágyfelszabadítás után gyorsan megerősödő és polgárosuló gazdák eklektikus kiképzésű tornácos épületei szí­vesen követték. Ezek esztétikai és használati sikere nyomán, a 20. században, az 1940-es évekig több hullámban épültek megyeszerte tornácos házak. (4.24.) Az eredetileg tornácnélküli kisalföldi lakó-4.75. Falazott pillérű, szegmensíves tornác, Kapuvár. Filep Antal felvétele I960. XJM.NF.627 4.76. Tornácos lakóház utcai nézete, Kapuvár. Filep Antal felvétele1960. XJM.NF.622 141 4.77. Tornácos házak utcai pillérállása. Fertőszéplak, 1999.

Next

/
Oldalképek
Tartalom