Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

4.63. Gádor rajza, Kapi.

Vajkai 1940 után

4.64. Födémig felnyúló szegmensíves gádor, Fehértó.

Filep Antal felvétele 1960. XJM.NF.4550

4.65. Peremmel tagolt pillérű, ajtó előtti boltozat, Sérfenyősziget.

Filep Antal felvétele 1961. Xm.NF.4428

a hagyományosan tornác nélküli sima udvari homlokzat falsíkját. Építészetileg hangsúlyt adtak a lakás és a fontos gazdasági helyiségek bejáratának. (4.62.)

A lakótérbe, kamrákba, istállókba nyíló ajtók mellett jobbról balról egy-egy pillért falaztak fel, melyeket félkörívvel vagy szegmens ívvel átboltoztak. A pillérek szélesen kiültek a homlokzati sík elé, kiugrásuk akár a méternyit is meghaladta. Arra törekedtek, hogy az eresz koszorúgerendáján kívül érjen, hiszen a díszítés mellett, racionális indoka volt építésének. Tűz esetén a lángokban álló, hulló üszkű tető alól, védetten lehetett menteni az értékeket. Megjegyzendő, hogy az ajtó előtti boltozat mögött a konyhát és előterét is sokszor tűzvédelmi okokból boltozattal építették. A családi gazdaság terményeit befogadó kamrákat pedig alacsony indítású félköríves dongaboltozattal rakták, nehogy az összeomló tetőzet átégethesse, beszakíthassa a födémet.

A pilléreket néha oszlopok, féloszlopok tagolhatták. Az ajtó előtti boltozatok homlokzatát boltvállak, peremek, vakolatlizénák is gazdagították. Olykor a pillérek oldal- és homloksíkját dunai kaviccsal rücskösített mezőkkel ékítették. Különféle formai kialakításuk gazdag változatait az utolsó száz év néprajzi kutatása dokumentálta. (4.63.) Sok helyen már a húszas évektől lebontották a boltozatokat, mert a hajdani építők leszármazói parasztos jellegűnek érezték. Míg a harmincas negyvenes években tömegesen fordultak elő mind a magyar mind a mosoni, soproni németség körében is, mára már csak elvétve találkozhatunk velük. (4.60., 4.64-68.)

136