Kücsán József - Perger Gyula: Győr-Moson-Sopron megye népművészete (Győr, 2002)

Filep Attila: Építkezés

A török hódoltságban elnéptelenedett, Rábától keletre eső tájon, Győr megye Pusztai járásában, másként indult meg a 17-18. század fordulóján az élet. Néhány, a törökkort túlélő reliktum-községet kivéve, megszakadt a középkori települések folyamatossága. Nem népesítették újra a falvakat, majorokat telepítettek, ahol évről-évre vándorolt a puszták népe. (4.16.) (Lengyel 1944)

Vidékünket a földműves, telkes-jobbágyok lakta falvak mellett a 17. századtól a mind erőteljesebben terjeszkedő uradalmi majorok is behálózták. A falvak népe ezeknek az uradalmaknak a szorításában élt, de a beékelődött nagybirtokok gazdasági üzemei rászorultak a környék gazdáinak munkaerejére. Az 1945 és az 1970 közötti időben a hajdani majorok gyökeresen átalakultak, több közülük megsemmisült. Az uradalmi majorok népe 1950-től az 1970-es évekig tömegesen költözött a falvakba és a városokba. Ritkán az állami gazdaságok lakótelepekké alakították át a hajdani uradalmi központokat. Ezekben az esetekben néhány évtized alatt faluvá fejlődhettek a külterületi lakóhelyek. Ebben a bonyolult átalakulási folyamatban az 1960-as évektől kicserélődött a majorok épületállománya. Szinte nyomtalanul felszámolták a cselédházakat.

4.14. Kisnemesi falvak az egykori Sopron megye déli részén.

I. Katonai Felmérés részlete. Coll. IV. Sec. IV. 1780 körül. MH.HTT.

99