Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

Kulturális Iroda végzi. Ennek megfelelően a testvérvárosok Polgármesteri Hivatalaihoz küldünk meghívó leveleket, ami várhatóan hat e városokbeli művész résztvételét jelenti. Ez a kör más jellegű nemzetközi elkötelezettség miatt még egy külföldi alkotóval bővül. A magyar résztvevőket illetően egy> korábbi hagyományt felélesztő, az első megyei jogú városok - Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs - Kulturális Irodáit kerestük meg, kérve egy művészük delegálását művésztelepünkre. A meghívások maradéktalan elfogadása esetén 11 fő olyan művészt tudunk fogadni, akiknek ellátását, szállását térítjük, és ezen felül ösztöndíjat is adunk részükre. Ezen a létszámon felül, önállóan még két győri grafikus-és festőművész lehet részese a telep munkájának. Személyükre a szakmai képviseletektől kérünk javaslatot. " (123)

Az eredményre jellemző, hogy a résztvevők szakmai felkészültségének különbözőségéből fakadó, egyenetlen művészi színvonalú alkotások születtek. Közülük a nem geometrikus formanyelvűek a 35 éves jubileumi kiállításon bemutatott gyűjtemény leggyengébb anyagát alkotják, míg a nem testvérvárosból meghívott külföldi művészek - Wolfgang Präger, Jan Baetsen, Johan van der Veen - életművük megszokott, magas színvonalú alkotásait hozták létre a számukra szokatlanul nehéz körülmények között.

A hagyomány megszakítását nem vállaló, de a színvonalas munkához szükséges feltételek javításán és a működés finanszírozási szintjén - más új kulturális programok prioritása és a javítás szándékával alkalmazott antidemokratikus kulturális vezetési szisztéma miatt - ténylegesen változtatni nem kívánó Önkormányzat a véletlenre bízta a Városi Művészeti Múzeum gyűjteményébe kerülő müvésztelepi művek alkotóinak kiválasztását. Vélhetően a tanulságok gyors levonásával magyarázható, hogy 1999-ben az öt éve alapított, és egyre nagyobb intenzitással dolgozó Városi Művészeti Múzeumnak adta át a Kulturális Iroda a művésztelep szervezés és működtetés valamennyi feladatát, amely intézményt 1996-tól már bevonta a munka néhány fázisába, így pl. javasolási jogot adóit számára a művészek kiválasztásában, s a múzeum által kezdeményezett, első ott megrendezett művésztelepi zárókiállítást követően rábízta a gyűjtemény gondozását, továbbá a művésztelepi kiállítások kivitelezését és azok dokumentálását. E döntésével egyúttal teljes szakmai és működtetői felelősséggel ruházta fel a múzeumot.

A változtatás hátterében elsősorban a művésztelepek társadalmi szerepének megszűnése miatti finanszírozási probléma megoldási kényszere állt. 1990-ben Cserny József már megemlítette egy helyi újságírónak: -,,A politikai pártoknak nincs kultúrpolitikai programjuk, sőt, a művelődési minisztériumnak sincsen. " (124) Tegyük hozzá, a győri önkormányzatnak sem volt a város polgáraival elfogadtatott, hosszú távú kulturális stratégiája, viszont létrehozta azokat az intézményeit, amelyek alaptevékenységét köteles finanszírozni, s amelyektől elvárhatja a permanensen visszatérő városi kulturális feladatok megoldását.

61