Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

művésztelepet követően, tisztán szakmai döntésekre alapozva, megbízásos formában valósítanának meg: - „A szimpozionok adott környezete, történelmi, földrajzi és társadalmi hatóereje éppen úgy összetevője a munkának, mint az embert formáló, és az eredményeként létrehozott mű kapcsolatot teremt a közönség, a közösség és a művészet között. A mű azonnali visszahatását, felfoghatóságát a művész nyomban érzékelheti. A létrejövő dialógusok alakítani képesek az adott környezet közösségének kulturális arculatát - ilyen formában töltve be komplex közművelődési funkcióit. Az alkotótelepek tartalmi és esztétikai vonatkozásai egyesítik a múzeum, a köztér, és a kísérletező műhely, műteremmunka sajátosságait, a hatásuk és érdekeltségük kétirányú. Az alkotási folyamat, amely a műhelymunkával kezdődik, a művek közönség által történő befogadásával válik teljessé. ” (92)

A terv végül íróasztalban maradt, Illés Csaba viszont a telep művészeti vezetője lett.

Az egy-egy nyáron Győrött dolgozó művészek száma 1982-ig 7-10 főre csökkent, de ettől az időtől kezdve rendszeressé vált a finn, német, lengyel testvérvárosokból delegált művészek, köztük ugyancsak számos szobrász - pl. Lutz Ackermann, Giotto Dimitrou, Paavo Halonen, Kari Juutilainen, Gabriella Fekete, Harald Stieding, stb - győri részvétele.

A tényékhez ismét hozzátartozik, hogy az alkotótelep nemzetközi művészteleppé alakítását nem a városvezetés kezdeményezte, hanem a képző-ipar-és fotóművészeti alkotótelepek működéséről és gazdálkodásáról szóló, 101/1981. (M.K.l.) MM számú művelődési miniszteri utasítás rendelte el, amely a következő egységes célt határozta meg a magyarországi művésztelepek működéséhez: -„Az alkotótelep célja, hogy a művészetpolitikai célkitűzéseknek és a helyi lehetőségeknek megfelelően elősegítse a hazai és külföldi művészek együttműködését, támogassa új alkotói módszerek kidolgozását, ösztönözze a magas színvonalú művek létrehozását, az alkotói folyamatban pedig fokozza a közművelődési szemlélet érvényesülését. ” (93) A fenti rendelet nem szólt arról, miként biztosítsák az önkormányzatok a megvalósításhoz szükséges, az eddigieknél nyilvánvalóan magasabb szintű anyagi hátteret, csak a tiszteletdíjak, útiköltségek és napi étkezési költségek köte-lező mértékét írta elő számukra. Vagyis ténylegesen nem az alkotás szellemi hátterének és a helyi munkafeltételeknek a javítása volt a célja, hanem a kiadások szabályozása, és a cserébe elvárt reprezentációs, illetve közművelő funkció megfogalmazása, amelynek értelmében a művésztelepeknek demonstrálniuk kellett a hazai művészet szabadságát, a nemzetközi művészeti együttműködés széles lehetőségét és pozitív hatást kellett kifejteniük közvetlen környezetükre.

A külföldi művészek meghívásához a Művelődési Minisztérium előzetes hozzájárulására volt szükség. A győri gyakorlatban ez úgy működött, hogy a nyugati művészeket a Képző-és Iparművészeti Szövetség hivatalos cserekapcsolatán keresztül delegált szocialista országbeli művésszel együtt hívta meg a helyi tanács művelődésügyi osztálya. (94)

46