Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)

N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve

I-II. - az egyik a Városi Művészeti Múzeumban); Haraszti István Kabóca V. és VI. című bronz-plexi műve; Hefter László Ritmusok című acél munkája; Heritesz Gábor Játszótéri forma, Történés I-Ш., Kocka, Átlók és Változat című faszobrai; Lugossy Mária Horizont és Hármas egység című, krómozott munkája; Lux Antal Objekt I-III. című krómozott acél sorozata, Ferde gúla című krómnikkel és Ék I-II. című danamid alkotása, továbbá Misch Ádám Feketefehér című danamid, Objekt I-П., Lemetszett él, Hasított hasáb és Danamid henger című fém szobrai; Nádler István Apám emlékére című, krómozott vas, illetve Tükrös, Plasztika I. című nikkel és Hasított háromszögek, továbbá Ellentétes irányok című fémszobrai, végül Nádler Tibor Kapcsolódás című vaslemez alkotása. (61)

Az első három évben a művésztelepi katalógusok, a helyi és regionális sajtó, a kiállítási vendégkönyv bejegyzései és a XI. müvésztelepet előkészítő társadalmi bizottsági viták tájékoztatnak bennünket a szobrászokkal és külföldi művészekkel kibővült művésztelep tevékenységéről, s a művekkel, elsősorban a szobrokkal kapcsolatos hivatalos fenntartói, illetve egyéni szakmai megítélésről, valamint a szélesebb publikum véleményéről.

Feltűnő, hogy a fenntartók és szervezők már az 1978-as helyi MSZMP VB határozat előtt mennyire következetesen ragaszkodtak a Győrött egységesen geometrikus nyelvű, kizárólag autonóm szobrászattal foglalkozó művészek iparművészként való megnevezéséhez, amit a sajtó is átvett. Ennek egyrészt az lehetett az oka, hogy túl merésznek érezték saját nyitási kísérletüket, amelynek eredménye csalódást keltett bennük. A botrányosan újnak gondolt alkotásokat sehogyan sem tudták értelmezni, s nem tudták összeegyeztetni a képzőművészetről kialakult nézeteikkel.

Ezt támasztja alá a katalógusként megjelentetett füzetecskék képanyaga, amely közvetlenül a telepvezető, a fenntartó és a kiállításrendező múzeumi szakember művészetszemléletét, s a müvésztelepen készült új szobrokkal kapcsolatos értékítéletét tükrözi. 1976 és 1978 között minden évben készült egy vékony kiadvány. Ezekben az unalmas, korszerűtlen felfogást tükröző, alacsony színvonalú festmények és rajzok mellett csak szerény számban reprodukáltak fémplasztikát. A 8. kiállítás teljes anyagából például csak két szobrászati munkát választottak ki - Misch Ádám Objekt és Lux Antal Objekt I. című alkotását - mindkettő a katalógus hátlapjára került. A 9. kiállítás katalógusában egyedül Lugossy Mária Kontaktus című lemezplasztikája kapott helyet Farkas István gyenge, győri utcarészletet ábrázoló olajképe és Pattantyús József dilettáns tusrajza között. A 10. kiállítási katalógus összeállításakor Győri László Térforma című műanyagszobra és Ézsiás István Repülő szekér című faszobra nyerte meg tetszésüket, ez utóbbit Salamon Nándor több írásában is méltatta.

Az 1978-ban kiadott 40 oldalas jubileumi katalógus reprodukcióinak vizsgálata is hasonló eredményhez vezet. A negyven reprodukált műből Bohus Zoltán és

37