Mészáros Júlia, N.: 35 éves a Győri Művésztelep. Történeti áttekintés, művek, életrajzi adatok, beszámoló a jubileumi találkozóról - Győri művészettörténet 4. (Győr, 2003)
N. Mészáros Júlia: A Győri Művésztelep működésének és alkotótevékenységének 35 éve
profiljának egyértelmű behatárolása, országos rangjának megteremtése, tevékenységének bekapcsolása a város-politikai - művészeti célok megvalósításába. A végrehajtás eredményessége érdekében a művésztelep Győr ipari jellegéhez kapcsolódva gyűjtse össze az iparművészet, szobrászat, térplasztika fiatal, országos reprezentánsait, teremtsen alkotó munkájukhoz jó feltételeket". A köztéri szobrok megalkotására is kész „RABA-Symposium”- korszaknak - a legfőbb cenzor kétségbevonhatatlan döntése által megpecsételt - nyílt politikai beavatkozással történő lezárása szőkébb értelemben az új eredmények megtagadását, a művek nyilvánosság általi megismerésének és befogadásának a tiltását, tágabb értelemben a győri művésztelep szobrász résztvevői által is reprezentált, magyar újgeometrikus fémszobrászat társadalmi szimbólumalkotásban való résztvételének durva elutasítását, a „konstruktív társadalomformáló erejű", új „kollektív jelteremtő művészet illúziójának szertefoszlását” jelenti (38). Míg a munkásokkal való együttdolgozással kapcsolatos kongresszusi határozat helyi értelmezése a művésztelep továbbfejlesztésére és autonom alkotásainak közösségi terekben történő bemutatására ösztönzött, a létrejött művek nem a szocializmus tudományos-technikai vívmányainak és eszméinek társadalmi emlékezetbe integrálását, hanem az „öncélú” művészet (39) győri megjelenését és gyors kibontakozását, sőt a munkások e müvek iránti szimpátiáját eredményezték, amit az állam-politikai célok végrehajtására köteles fenntartó nem vállalhatott fel. A politikai határozatokkal szabályozott városvezetés és a radikálisan megújulni vágyó müvésztelep, illetve az ízlésmanipulálás ellenére is élénk érdeklődést mutató helyi lakosság érdeke 1978-tól nem találkozhatott, holott ezt megelőzően, három éven keresztül mindhárom fél ezt kívánta Győrben. Más szempontból viszont a társadalom-és gazdaságpolitikai reformok konzekvens rendszerré szervezése olyan új ellentmondások forrása lett az országban, amit a helyi politika nem láthatott előre - pl. a fogyasztói árreform, az infláció felgyorsulása, a termelésszerkezet hosszú távú átalakítása, vagyis a 60-as évek reformtörekvéseihez való visszatérés a maga kulturális, művészeti vonatkozásával, így a városi pártbizottság az idézett határozatával, lényegében megelőzve az MSZMP 1980-ban összehívott XII. kongresszusának kultúrpolitikai irányadását, olyan új célt tűzött ki a városvezetés és a müvésztelep elé, amelynek gyakorlati kivitelezése eleve bukásra volt ítélve. Legfőképpen azért, mert nem a realizáló közeg - a győri iparvállalatok, a műemléki és városrekonstrukciót tervezők- kivitelezők és a város esztétikai arculatát megújítani kívánók - valós igényein, tényleges szükségletén és anyagi lehetőségein, hanem mindezektől teljesen független célon, a művésztelepi alkotótevékenység irányíthatóságának megőrzésén alapult. A művésztelep második alkotói korszakának 1976 és 1978 közötti időszaka nemcsak Győr művészeti életében volt nagyjelentőségű, de az ország számára 32
