Grotte András: Győri ötvösség 1800-1872 - Győri művészettörténet 3. (Győr, 2002-2003)

Tanulmányok

30 Kőszeghy Elemér: Magyarországi ötvösjegyek a középkortól 1867-ig. Bp., 1936. 352. o. és Lugossy József- Temesváry Ferenc: Kardok. Bp., 1988. 139. sz. MNM, Budapest, L.sz.: 53.472.

31 N. Mészáros Júlia id. m. 96-100. o.: Joseph Ferdinand Liebl

32 A közölt anyakönyvi adatok a Győr belvárosi, újvárosi, nádorvárosi plébániák, az evangélikus és református egyház, valamint a győrszigeti plébánia anyakönyveinek másolataiból valók. OL Filmtár. A 1735-1745: A 1745-1748; A 1766-1773; A 2626- 2631; A 1518-1519, illetve A 1763-1766. sz. dobozai.

33 1790-91-ben belvárosi házban lakott. GYVL Repartitio 1790/91. föl. 155. Nr. 12. Ugyanezen évben az adókönyvben özvegyként említették - feltételezhetően - anyját, akinek férje, tehát mesterünk apja, szintén Johannes Haász, a 4. fertályban lakott. Testvére lehetett Martin Haász, akinek két háza is volt a 3. és 4. fertályban, s talán Michael Haász, aki viszont a bel-városi Fejér- házban lakott. Szerepel még egy Johannes Haaz tibialista is az adókönyvben, ő 1810-11-ben belvárosi háztulajdonos volt. (GYVL Königliches Kontribution 1810/11. föl. 16. Nr. 139.. N. Mészáros Júlia szíves közlése.)

34 N. Mészáros Júlia id. m. 24-25. o.

35 A salzburgi sárgarézművesek és ötvösök mesterségbeli illetékességét a bécsi Gürtlerek császári privilégiumára hivatkozva úgy határozzák meg, hogy a Gürtler semmit sem csinálhat aranyból vagy ezüstből, hanem csak „aus Kupfer, Messing und Prinzmetall vergoldet und versilbert machen und giessen ”. Ha ezek szerint jogosult is monstranciákat, cibóriumokat stb. nem-nemesfémből készíteni, úgy a salzburgi 1752-es Gürtler- Ordnung 18. pontja kimondja: -„Damit man leichter erkenne möge, wo eines Goldschmieds und Gürtlers Wohnung oder Laden seye, sollen die Gürtler in Zukunft keine Schild mit angemalten Kälchen, Monstranzen, Opferkandl und dergleichen, als welche der Goldscmied Zeichen seynt, auszuhängen sich unternehmen, sondern gleichwohl solche Zeichen, die den Goldarbeitern nicht präjudizierlich, führen und aufmalen lassen". (Dr. Franz Martin: Quellen zur Geschichte des Salzburger Kunsthandwerks. Altes Kunsthandwerk. Band 1. (1927) 2. Heft, 66. o.

36 Jankó László id. m. 1934. 28. о.

37 Nem így az ország más területein, ahol korábban volt békésebb a mesterségek egymás mellett élése. Egerből 1832-ből van adatunk ötvösök és rézművesek vitájáról jogtalan nemesfém és mesterjegy használat miatt. (Magyarország műemléki topográfiája. VII. k. Heves megye műemlékei 1. k. 263-267. o.). Jellemző a megváltozott helyzetre, hogy az ítélet szerint - mivel a városban nincs ötvöscéh - a gürtlerek is szabadon dolgozhatnak ezüstből.

38 Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézmüvesipara a reformkori Magyarországon. Budapest, 1988. 145. o.

39 Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest, 1980. 53. o.

40 Uo. lll.o.

41 Talán azonos az itt hirdető azzal a Hertzberger Simon aranyművessel, aki az 1820-as években Pesten működött. (P. Brestyánszky Ilona: A pest-budai ötvösség. Bp., 1977. 269. o.).

42 Das Vaterland, 1845. szeptember 9. és 1846. szeptember 1.

43 Hazánk, 1847. március 27.

44 Das Vaterland, 1844. június 1. és később többször is.

45 Hazánk, 1848. január 20.

37