Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1700-1800 - Győri művészettörténet 2. (Győr, 2001)
Adattár
1765. okt. 25.Testvére özvegye, Lender Erzsébet, tisztes özvegy, néhai férje műhelyét, teljes felszerelését és mestersége jogát visszavonhatatlanul átruházza sógorára, Josephus Lieblte, amit a városházán jegyzőkönyvbe vesznek:- „Honesta mulier Elisabetha nata Lenderin circumspecti Civis Ignatii Liebl Magistri olim Machaeropaei hujatis Rita vidua in conspectum Magistratualem personaliter comparens vivá voce Sua id declaraverat, quod universus Opificii per praeattactum Maritum conda Suum possessum, & Semet qua viduam antproles Suas quocunqui demiim modó respiciens Affini Suo Josepho Liebl Magistro pariter Machaeropaeo Sponte Cefferit, Jure perpetuo, irrevocabiliter possideundum” (GYVL Prot. Ord. Liber 10., fol. 361. Nr. 442.). 1765. dec. 18.,,Josephus Ferdinandus Liebl Pragensis Bohemis Macharopaeus Cath. ” győri polgár, lett (GYVL Album Dom. Civium fol. 77.). 1768Ezüst kelyhet készít Schmitt Gábor kanonok számára (Győr, Egyházmegyei Kincstár, L. sz.: Gy. 75. 5.). 1769-1770Ignatz Liebl leszármazottainak háza a belvárosban van, Michael Stern pictor is itt lakik (GYVL Conscriptio fol. 58. és fol. 69.) (1770-1771)Ignatz Liebl leszármazottainak házában lakik Michael Stem pictor (GYVL Conscriptio fol. 58.). (1779. okt. 19.) Sógornője, Anna Elizabetha Lieblin végrendeletet ír, amely-1785-86 ben Andreas nevű carmelita szerzetes fiára 500 forintot hagy, de csak éves részletekben, leánya halála után veheti fel, aki viszont általános örököse (GYVL Végrendeletek másolati könyve I. 285-288. o.). Sógornője halálát követően Josephus Liebl a Hülff-házban, özvegy Höffleménél lakik (GYVL Repartitio). (1800. jún. 4.)Joseph Liebl kardműves fia győri polgár lett (GYVL Album Nov. Civium). Vajon ő már az unoka ? Megjegyzés:1729 és 1731 között ismert egy Hanns Lieb Majorbéli, 1731- 32-ben pedig egy Johannes Lieb belvárosi lakos a házösszeírások szerint. Vajon rokona mesterünknek? (GYVL Repartitio). irodalom: Jankó 1.27-28. o.; Kőszeghy 124. o.; Genthon I. 218. o.; Magyar ötvös 12. o.; Lexikon Győr, 211. o. 98
