Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
Adattár
(1637. máj. 14.) (1641. febr. 2.) (1644. máj. 20.) (1652) (1653. jan. 19.) (1653. szept. 17.) Megjegyzés: „ Relicta Ladislaj Buor aliter Eötuös constituit procurator” (GYVL Prot. 1629- 1639. föl. 288.). Oppicz János feleségére hagyja házát, amely néhai Eöttuös László házával szomszédos (Testamenta II. Nr. 121. föl. 239- 242.). Joannes Nicolai Hrusich végrendeletében a győri szegény koldusokra hagyja azt a 10 tallér és ötven pénzt, amellyel Buor Eöteös Lászlóné tartozik neki (Testamenta II. Nr. 147. föl. 282.). A két gyermeke és felesége között örökösödési vita keletkezik az apai ház miatt, amit a káptalan előtt tisztáznak (GYKHL Lad. 17. Fasc. 49. Nr. 2429.). Buor Ötvös László felesége, Jusztina Győrffy végrendeletileg ráhagyja házát kisebbik fiára, Buor Istvánra (GYKHL X. Fölv. jk. föl. 445- 446.). Felesége ismét végrendelkezik. Első számú örököse kisebbik fia, István, akire tartozásait hagyja. György fia zálogba tett arany gyűrűt és vánkost örököl. Az egyik tanú ifj. Komáromi János (Testamenta III. Nr. 22. föl. 42- 43.): ..." 3. Minden nemű házbeliportiomat uagi résemet hagiom Buor Eötves István fiamnak. 4. Az minemü száz talliert néhai nemes potiondi Istvantul kértem fiamnak Istvánnak: azt fizesse megh az fiam Buor István. 5. Szabó Benedekne Aszoniomnakis vagiok adoss István fiammal tizen hat tallieraval, aztis fizesse megh Buor István fiam. 6. Vagion égi arany giürüm zálogban, melliet az fiam István iol tud, égi tallierban, valcsa ki az fiam Buor István, es adgia Buor Geörgi fiamnak. 7. Az Szogalo leannak Eörsiknek hagiok égi feö allia párnát. 8. Buor Geörginek hagiok égi duniha Szabasu párnát. 9. Buor István fiam csináltasson az Géczi nevű inasnak égi dalmant." Gecsényi szerint Buor Ötvös László 1629- ben, amikor Újváros adójával számol el a városnál, már nem él, de 1629 után még többször tanú, esküdt vagy kezes, említik a tanácsi jegyzőkönyvek, végrendeletek, s egyéb adatok, amelyek alapján halála 1633. augusztusában következett be (lásd: Gecsényi 2. 114. o.). 90
