Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A győri ötvösök társadalmi és anyagi helyzete, munkája a XVI-XVII. században
Nyúli Ötvös István 1646- ban első felesége apjától örökölt pénzén vett házat, ami leégett. Az ötvös - saját költségén - újból felépítette, ezért felesége ráhagyta végrendeletében az előző férjétől örökölt két kupájával, házi eszközeivel és ruháival együtt. Két bátyja ugyanekkor két- két ezüst kanalat örökölt (144). Talán ezt hagyta 1678- ban írt végrendeletében feleségére a kisebbik bátty, Benkovich Tamás, mint ládában lévő ezüst portékát, mert a többi ötvöstárgyról - gyöngyös pártaöv láncostul, öreg aranyos pártaöv és egy aranyos ezüst pohár circiter 25 latos - külön is rendelkezett (145). Nyúli Ötvös István az ötvös jegyzőkönyv szerint szőlője műveltetéséhez és más célra kétszer is vett fel pénzt a céhtől, s előbbi esetben pénz helyett borral fizetett. 1676- ban el akart adni egy házat, de gyermekei tiltakoztak, mert az az ő örökségük (146). Még ebben az évben elsőszülött fiára, Nyúli Szabó Istvánra íratta azonban nyúli szőlőjét (147). Gyermekei az apa halála után, 1678- ban, annak tartozásai miatt elzálogosították a tőle örökölt házukat (148). Ifjabb Komáromi János mint városi tisztségviselő, számtalanszor szerepelt tanúként végrendeletekben. Néha tartozott vagy neki tartoztak, így például kölcsönt adott apósának a város pénzéből, de a magáéból is (149). Gyakrabban örökölt, máskor ajándékot kapott. 1651- ben apósa testvére, Miskei György aliter Szíjártó csanaki szőlőt hagyott rá és ezüst kardot tokkal, szíjjal (150). Peresztegitől és feleségétől 1659- ben a korábban Miskei Gergelytől rájuk testált házat és szintén csanaki szőlőt kapott (151), majd 1666- ban felesége örökölt Landovich Ádám Anna nevű házastársától egy újabb házrészt (152) Buor Ötvös György feleségével együtt. 1662- ben szerepelt neve a Győr vármegye adószedője által összeírt nemesek között (153), tehát ő is birtokolhatott nemesi címereslevelet. 1677- ben végrendelkezett (154), amelyben 800 tallér készpénzét feleségére és három gyermekére hagyta, felesége részét megtoldva 100 forinttal, amely még annak apai örökségéből maradt nála. Házát, csanaki három szőlőjét, házi eszközeit szintén felesége és gyermekei örökölték. Ezüst művei közül egy kívül aranyozott, fedeles, öreg ezüst poharat leányának, egy kisebb fedeles ezüst poharat János nevű fiának és egy ezüst kannát István fiának hagyott. Vásárra készített arany gyűrűit és kisebb ezüst tárgyait felesége és gyermekei egyenlő arányban oszthatták el egymás között. Tartozása nem volt, illetve csak annyi, amennyivel neki is tartoztak, ezért nem foglalkozott velük. Feleségére bízta az adósságok beszedését és a tartozások kiegyenlítését. A házastárs, Landovich Katalin később másodszor is férjhez ment és 1686- ban új férje végrendelete miatt pereskedett újabb rokonaival saját házáért és két pártaövért. A bíróság neki adott igazat (155). Előfordult, hogy valaki tartozását ruhadarabbal vagy más termékkel fizette meg egy- egy ötvösnek. Ritkábban nem teljesített megrendelésről is tudunk. Nem készült el például Peresztegi ezüst borítású, tollas botja Kassay Csiszár Mihály 37
