Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
a pestiek lényegre szorítottsága. A kolozsváriak egyes artikulusai sokkal részletesebbek. Hosszasan taglalják például egy- egy vétség módozatainak büntetését, vagy a céhtagok utcai viseletét és viselkedését. A városi tanácstól kapott, 1561. évi, következő ismert szabályzatuk már a vizsgált pestinél jóval több pontot tartalmaz (50). Világosabban és érthetőbben taglalja a kívánalmakat és logikusabb az egymást követő artikulusok kapcsolódása. Büntetésként pénzt, forintot és különböző mennyiségű ezüstöt nevez meg, a viaszbüntetés is csak egyetlen egyszer fordul elő. Mindezekből azt látjuk, hogy a kolozsváriak második szabályzata a gyakorlatban szükségessé vált módosításokat, kiegészítéseket tartalmazó új fogalmazvány, nem bővített változata az elsőnek. A pesti ötvösöknél az újrafogalmazásra a török hódítás miatt nem kerülhetett sor, így az 1681- es komáromi átirat 1541- ig hiteles dokumentuma szervezettségüknek és a gyakorlatban alkalmazott szabályaiknak. A privilégium első pontja a céhmesterválasztással, a céhmester alapvető feladatával, valamint a céhtagok által felhasználható ezüst minőségi követelményével foglalkozik. Kimondja, hogy az említett négy városban, Győrben, Komáromban, Esztergomban és Újvárban évente egyszer, Szt. György ünnepének második vasárnapján céhmestert kell választani, akinek a tanácsházán esküt kell tennie egy városi tisztségviselő előtt, „hogy eö az Eötvös Mesterségnek minden dolgához és munkáihoz hűségessen és Szorgalmatossan hozzá lássonn...". A céhmester feladata a céhbe tartozó mesterek munkájának felügyelete, kéthetenkénti, ún. "vizitálása", amikor meg kell vizsgálnia a feldolgozott ezüst tisztaságát, valamint a nemesfémek mérőeszközeinek pontosságát. Ha munkáját elhanyagolja, vagy "barátságért valakinek kedvező lészen", megfosztható tisztségétől. Ugyancsak az első pont határozza meg a veretett és öntött ezüst tisztaságára vonatkozó szabályokat is: egy gira ezüstnek minimum 13 latosnak kellett lennie. Az elvégzett próbát próbajeggyel kellett igazolni, amiről a második pont rendelkezik: az a mester, aki ezüstből dolgozik, köteles próbára vinni művét. A próbaszedésen a céhmester mellett két vagy több más mesternek is jelen kell lenni, "... és minekutanna meg próbályák, és jónak talályák, az Czéh Mesterségnek Petséttyét nyomják reá; Ki Hlyen betű és Hlyen formájúFflfc ". Sajnos, a komáromin kívüli és annál korábbi hiteles másolattal ma már nem rendelkezünk, így nem tudjuk leellenőrizni, hogy a győriek által használt privilégiumba ugyanez a hárombetűs jelzés került- e be a próbalátás igazolásának követelményeként. Mindenesetre ez az a pont, ahol biztosan aktualizálták az ötvösök a pesti szabályzatot, hiszen pesti ötvöstárgyakon sem mutatható ki ez a próbajegy. 16
