Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)

A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai

a pestiek lényegre szorítottsága. A kolozsváriak egyes artikulusai sokkal részlete­sebbek. Hosszasan taglalják például egy- egy vétség módozatainak büntetését, vagy a céhtagok utcai viseletét és viselkedését. A városi tanácstól kapott, 1561. évi, következő ismert szabályzatuk már a vizsgált pestinél jóval több pontot tartalmaz (50). Világosabban és érthetőbben taglalja a kívánalmakat és logikusabb az egymást követő artikulusok kapcsolódása. Büntetés­ként pénzt, forintot és különböző mennyiségű ezüstöt nevez meg, a viaszbüntetés is csak egyetlen egyszer fordul elő. Mindezekből azt látjuk, hogy a kolozsváriak második szabályzata a gyakorlatban szükségessé vált módosításokat, kiegészíté­seket tartalmazó új fogalmazvány, nem bővített változata az elsőnek. A pesti ötvösöknél az újrafogalmazásra a török hódítás miatt nem kerülhetett sor, így az 1681- es komáromi átirat 1541- ig hiteles dokumentuma szervezettségüknek és a gyakorlatban alkalmazott szabályaiknak. A privilégium első pontja a céhmesterválasztással, a céhmester alapvető feladatá­val, valamint a céhtagok által felhasználható ezüst minőségi követelményével foglalkozik. Kimondja, hogy az említett négy városban, Győrben, Komáromban, Esztergomban és Újvárban évente egyszer, Szt. György ünnepének második vasárnapján céh­mestert kell választani, akinek a tanácsházán esküt kell tennie egy városi tisztség­­viselő előtt, „hogy eö az Eötvös Mesterségnek minden dolgához és munkáihoz hűségessen és Szorgalmatossan hozzá lássonn...". A céhmester feladata a céhbe tartozó mesterek munkájának felügyelete, kétheten­kénti, ún. "vizitálása", amikor meg kell vizsgálnia a feldolgozott ezüst tisztaságát, valamint a nemesfémek mérőeszközeinek pontosságát. Ha munkáját elhanyagolja, vagy "barátságért valakinek kedvező lészen", megfosztható tisztségétől. Ugyancsak az első pont határozza meg a veretett és öntött ezüst tisztaságára vonat­kozó szabályokat is: egy gira ezüstnek minimum 13 latosnak kellett lennie. Az elvégzett próbát próbajeggyel kellett igazolni, amiről a második pont rendel­kezik: az a mester, aki ezüstből dolgozik, köteles próbára vinni művét. A próba­szedésen a céhmester mellett két vagy több más mesternek is jelen kell lenni, "... és minekutanna meg próbályák, és jónak talályák, az Czéh Mesterségnek Petséttyét nyomják reá; Ki Hlyen betű és Hlyen formájúFflfc ". Sajnos, a komáromin kívüli és annál korábbi hiteles másolattal ma már nem rendelkezünk, így nem tudjuk leellenőrizni, hogy a győriek által használt privilé­giumba ugyanez a hárombetűs jelzés került- e be a próbalátás igazolásának követelményeként. Mindenesetre ez az a pont, ahol biztosan aktualizálták az ötvösök a pesti szabályza­tot, hiszen pesti ötvöstárgyakon sem mutatható ki ez a próbajegy. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom