Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
Ezt látszik alátámasztani anyagi helyzetük és társadalmi megbecsültségük, valamint az a tény, hogy az 1603. évi céhprivilégiumadás előtt már "évekkel korábban" magyarra fordíttatták a latin nyelvű pesti céhszabályzatot, sőt három másik város ötvöseivel összehangoltan, szervezetten léptek fel céhük érdekében, amikor a helyi hatóságoktól - feljebbvalóiktól és uraiktól - a kérvény beadásához szükséges elvi beleegyezést, engedélyt beszerezték (47). A XVI. századi győri ötvösök anyagi helyzetére végrendeleti, hagyatéki és peres ügyekből, valamint saját ingatlanaikból következtethetünk. Az 1540- es évek végétől mind többről tudjuk, hogy egy vagy két kőháza volt, vagy belvárosi polgár szomszédjaként, vásárlás útján házat birtokolt. Bence ötvös 1549- ben Pápai Feyérváry András, Péter ötvös 1553- ban Csanaki Imre házszomszédja. 1567- ben Simon ötvös két házát és Rimaszombati Miklós házát írják be a telekkönyvbe. 1569- ben György és Ferenc ötvös nevét említik birtokeladással kapcsolatban. Wajdakoszorú Gáspár 1573- ban tartozása fejében kőházát köti le. Czakó Ötvös János 1585- ben vesz házat feleségével, a későbbiekben továbbiakat is vásárol hozzá. Anna, Stephanus Ötvös leánya 1590- ben tiltakozik a káptalan előtt az örökségét képező ház eladása ellen. Körösi Ötvös Mihály Gergely ötvös - azaz mestere (!) - házát veszi meg annak halála után a káptalantól, 1599- ben. 1602- ben Tamás Ötvös végrendeletileg Alsoky Mártonra hagyja kőházát (lásd Adattár). Ezek az ötvösök az adott korszakban más jelentősebb céh módosabb mestereivel azonos színvonalon éltek. Céhen kívüli működésből, apró, igénytelen és olcsó tárgyak készítéséből aligha gazdagodtak volna meg ennyire és nem tölthettek volna be különböző városi tisztségeket, amelyekre a korabeli gyakorlat szerint csak köztiszteletben álló, jobb módú polgárokat kértek fel. Bár a tanácsi jegyzőkönyvek csak 1606- tói maradtak fenn hiánytalanul, az 1600- tól folyamatosan működő városi igazságszolgáltatás tevékenységét megörökítő jegyzőkönyv töredékesen előforduló első adatai között is többször említik Ötvös Gáspárt, Ötvös Jánost, sőt 1602. június 21- tői kezdve azt a Czakó Ötvös Jánost, aki egy évvel később a Hetesi Pethe Mártontól kapott statutum szerint négy város ötvöseinek fő képviselője. Ekkorra tehát megalapozott anyagi, társadalmi és szakmai tekintélye volt több város ötvöseinek szemében. Körösi Ötvös Mihállyal is esküdtként találkozunk 1602- ben, Csiszár János és Ötvös Gáspár perében, ahol Ötvös Gáspár.állítólagos adósságát tárgyalták (lásd Adattár). Végrendeletekből még korábbról ismerünk ötvösöket, akik tanúként és egyúttal szakértőként lehettek jelen az örökhagyó vagyonának számbavételén, pl. Tolnai Bornemisza János (1585- ben). Az 1603- as céhprivilégium a pesti céhlevelekről ezt írja: a négy város fent nevezett és más ötvösmesterei "... bemutattak nekünk néhány határozatot és rendelkezést Pest királyi város ötvös céhének ősi kiváltságleveleiből, amelyek ugyanezen Pest 14
