Mészáros Júlia, N.: Győri ötvösség 1523-1700 - Győri művészettörténet 1. (Győr, 1998)
A céh keletkezése, szervezete, szabályzatai
A XVII. század első feléből ismert győri ötvöstárgyakon talált jegyek tehát sem a győri céh 1603- tói vagy még korábbról feltételezett önállóságát, sem a XVII. század eleji közös céhbe tartozást nem támasztják alá. Ezzel szemben több olyan tárgyunk, adatunk, illetve dokumentumunk van, pl. a Xántus János Múzeumban őrzött, 1610- bői származó győri céhpecsét, a pápai ötvösök 1614- ben kelt, győri káptalantól kapott privilégiuma, az 1603. évi céhszabályzat 1623- ban kapott káptalani megerősítése, Pereszteghy 1634 és 1640- es évek közötti művei, az 1645. évi céhláda- felgyújtás perirata, sőt az 1663- tói fennmaradt céhjegyzőkönyv is, amely a győri ötvösök 1603 utáni önálló céhes működése közvetlen vagy közvetett bizonyítékaként értékelhető. A pápai ötvösök 1614- ben kelt privilégiuma a győri céh jelentős megerősödését jelzi, hiszen a káptalan az ő szabályzatukat adta meg a pápai mesterek számára, hivatkozva egyúttal a Hetesi Pethe Mártontól kapott eredeti privilégiumukra. Ezt a szabályzatot - ugyancsak a pápaiak kérésére - 1628- ban gróf Eszterházy Miklós is megerősítette. A XV. századtól számos példát ismerünk, amikor egy alakuló céh egy régebbi céhtől, vagy egy nagyobb város jelentős céhétől kölcsönöz szabályzatot. Ez az eljárás anya- és fiókcéhek kapcsolatára, a céhlevélkölcsönzésen túli, kisebb függőségi viszonyra vall (28). Nem lehetetlen, hogy a győriek is hasonló kapcsolatban álltak korábban a pesti ötvösökkel. Megjegyzendő, hogy a pápai átiratban név szerint említett két mester, Joannes Eöttweös de Koloswary és Ladislaus Buor aliter Eöttweös céhtisztségét nem említik, pedig 1614- ben már a győri céh legfőbb tisztségviselői lehettek - az előbbi valószínűleg a céhmester, az utóbbi talán az ifjú mesterek választott képviselője, legfiatalabb elöljárója, s mint ilyen, feltételezhetően egyúttal kulcsosmester (29) -, hiszen a források alapján e két mesteren kívül további Győrött működő céhbeli mesterekről van tudomásunk ugyanezen évből, így pl. Czakó Ötvös Jánosról, Tolnai Bornemisza Jánosról, Görög Ötvös Sándorról, és Frigonics Ötvös Márkról, akik közül ketten esküdtként városi tisztséget is betöltötték (Czakó Ötvös János, Tolnai Bornemisza János), mégsem szerepel nevük a privilégiumban. Az 1623- ban kapott káptalani privilégium- megerősítésben a győri céhmestert - Buor Eötvös Lászlót - már titulusával együtt nevezik meg a céh három képviselője mellett (Pap János, Frigonich Mark, Hlavacs György), akik feltehetően valamennyien céhelöljárók. Ha az okiratok korabeli névfelsorolásban kialakult rendjét, valamint a tisztségek említésétől való tartózkodás XVII. század eleji gyakorlatát az 1603. évi privilégiumra visszavetítjük, és amennyiben beigazolódna, hogy a közös privilégiumkapás előtt működött már Győrött ötvöscéh, 1603- ban Czakó Ötvös János lehetett a győri ötvösök céhmestere, a többiek pedig valamennyien céh tisztségviselők, vagy legalább a céh önálló műhelyt vezető mesterei. 9