Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)
Gyulai Ferenc: Növénymaradványok a gőnyűi feltárásból
A tavaszi vetésű gabonagyomok, más néven kapás gyomok száma alacsony, következésképpen a tavaszi vetésű kultúrnövények sokkal kevesebben voltak, mint az őszi vetésűek. A zöld vagy ragadós muhar, tyúkhúr, pokolvar libatop, nagy aranka tavaszi gabonák (abrakzab, köles, tavaszi árpa) vagy a fent bemutatott hüvelyes, olaj- és rostnövények gyomnövényei egyaránt lehettek. Az őszi vetésű gabonagyomok négyszer annyian llllllll vannak, mint a tavasziak, következésképpen jelentőségük is nagyobb volt. Találunk közöttük szeműteket (gabonarozsnok, gyanús galaj, orvosi somkóró), amelyek a szenük gabonafélékkel együtt égtek meg, vagy azok tüzelésből visszamaradt cséplési maradékai, de csak alacsony számban. Az őszi vetésű gabonafélék (búzák, rozs, őszi árpa) gyomnövényeinek döntő része nem szenük, hanem a kút folyamatosan nedves viszonyainak következtében őrződtek meg. Gyomnövények közé soroltuk a kútban talált ruderális növényfajokat is. Ilyen ruderális (taposásos) növényfajokat találunk minden olyan emberi behatásnak kitett területen (árkok, utak mentén, töltésoldalakon, parlagon, épületek környékén), ahol a talaj nitrogénben gazdag, esetleg trágyázott. Segítségükkel a kút rendszeres használatáról, az odavezető út/utak állapotáról, a települési gyomflóráról jutunk információhoz. így bizonyos, hogy nedves részeken kellett átgázolniuk azoknak, akik vízért mentek. A kút mintáiban talált nagy csalán, réti lórom, közönséges kakaslábfű, kövér porcsin ugyanis ilyen helyeken tenyészik. I I I I I I I Majd ennyi gyomfaj származott az utak környéki szárazabb részéből: bolondító beléndek, apró mályva, fali kányazsázsa. A legtöbb ruderális gyomnövény mégis az ádagos vízellátottságú részekről került be, és magas számuk arányos lehet a települési vegetáció kiterjedésével: piros árvacsalán, nyári perje, porcsin vagy madárkeserűfű, kúszó boglárka, szappanfű, ragadós galaj, bürök, fehér libatop, fogas galambbegy, mezei I árvácska. A fehér libatop magvakból volt a legtöbb. 84
