Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)
Bíró Szilvia: Fogadó a határon
A „klasszikus” kiserődök esetében szinte mindig sikerült paliszádfalat, kőfalat vagy sáncot kimutatni a kerítőárkon belül, tehát ténylegesen védelmi feladatuk is volt. Bár a gönyűi állomás keskeny falai és struktúrája nem biztosít semmilyen védelmet a benne lakóknak, a hasonlóság mindenképpen figyelemre méltó. A pannoniai limesszakaszon egyelőre nem sikerült egyértelműen ebbe az épülettípusba sorolható, biztosan kora római építményt feltárni, az ausztriai szakaszon is a késő római korra keltezhető „Kleinkastell”-eket tártak fel. Az útállomás katonai felügyelete azonban nem kérdéses, az előkerült nagyszámú bélyeges tégla (139 bélyegből 85 biztosan valamelyik légióhoz kapcsolható) is ezt bizonyítja, illetve a limes mentén biztosan katonai territóriumon — azaz a katonasághoz tartozó területen — állt az épület. Egyértelműen a katonasággal kapcsolatos leletet (fegyver, ruhadísz stb.) azonban alig-alig ismerünk a lelőhelyről. Őrállomás? Pannóniában a legtöbb állomáshely, amely a fő közlekedési útvonalak mentén található, valószínűleg katonai felügyelettel is rendelkezett, hiszen többségük stratégiailag fontos helyeken helyezkedett el (útelágazások, folyóátkelők stb.). Őrállomás Az utak kereszteződésénél, átkelőknél, gázlóknál, hágóknál illetve stratégiailag egyéb fontos pontokon álltak. Ezen állomásokat az állam tartotta fenn, felügyeletüket a katonaság látta el. Ide tartoznak az ún. beneficiarius-állomások is; a beneficiariusok, mint állami tisztségviselők, az utak közbiztonságával, felügyeletével egyfajta rendőri funkciót töltöttek be. Nagy szerepet játszottak a futárok gyors célba érésénél és az állami infrastruktúra fenntartásában. 50
