Bíró Szilvia - Molnár Attila: Fogadó a határon. Római kori útállomás Gönyün - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 4. (Győr, 2009)

Gabler Dénes: Római csatellum Ács-Vaspusztán

A Notitia Dignitatum occ. nem említi Ad Statuast, noha összeállítása idején, 398 után a táborban még folytatódott az élet a Valentinianus- és Valens-érmek, valamint a késő római bélyeges téglák alapján, sőt erre az időszakra tehetők a principia területén végrehajtott késői átépítések is. Egyes vélemények szerint Fritigü markomann népének egy részét 396-97 táján telepíthették le a környéken, akik tribunusi rangú vezérük irányítása alatt álltak. A Notitia Dignitatum által említett tribunus gentis Marcomannorum Nagy T. szerint a vaspusztai táborból irányíthatta a betelepült népesség töredékét. Ennek a népcsoportnak feladata a limes védelme lehetett. Lehetséges, hogy a gens Marcomannorum egy csoportját már 396 előtt is letelepítették.

A vaspusztai tábor legkésőbbi telepj elenségeit a principia területén figyelhettük meg, ahol egymástól szabályos távolságra tárolóvermek sorakoztak; betöltésükben besimított kerámiát és Valentinianus-kori bélyeges téglákat találtunk. A tárolóvermek arra engednek következtetni, hogy a korábbi parancsnoki épület már elvesztette eredeti funkcióját, a tábor területére betelepült lakosság (markomannok?) azonban még használták a castellum egyes épületeit a falak védelmében. A tárolóvermek gödreit teljesen csak а XIII. században tüntették el.

А XIII—XV. században az erőd romjai között a királyi révészek „Vas” nevű birtokáról (possessio) tesznek említést az oklevelek. Nagy mennyiségű középkori kerámia a principia és a porta principalis sinistra területén került elő — ez utóbbinak déli tornyát а XV. század végéig még lakhatták.

Ad Statuas tábora a tartomány Traianus-kori kettéosztása után Pannonia Superior része volt, s a 214. évi határmódosítás után is Felső-Pannoniához, majd a tetrarchia

kori átszervezést követően Pannonia I-hez tartozhatott. Ez azzal igazolható, hogy a tábor feltárása során talált közel 200 bélyeges tégla közül mindössze egy szórvány darabon található a brigetioi legio I Adiutrix jelzése.

A többi legio bélyeges téglán a jóval távolabbi Carnuntumban állomásozó legio XV Apollinaris, a legio XIV Gemina ill. a vindobonai legio X Gemina jelzése látható. A X Gemina legtöbb bélyeges téglája a délkeleti legyező alakú saroktoronyban került elő, a 355. évben elrejtett éremlelet szintjében. Ez azt bizonyítja, hogy a tábor helyőrsége még a IV. század közepén is a carnuntumi legio-parancsnokság irányítása alatt állt. A két provincia (Pannonia Superior és Inferior) határa eszerint Ad Statuastól keletre, és Ad Murestől nyugatra húzódhatott.

140