Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)
Takács Miklós: Avarkori települések Lébény határában
A Kaszás-dombhoz hasonlóan a Bille-dombon is túlnyomó többségében edénytöredékek kerültek elő a telepj elenségek betöltéséből. A Kaszás-dombhoz hasonlóan a Bille-domb kerámiájában is kimutathatók a szabad kézzel illetve kézikorongon formált darabok is. A kerámia tipológiai sajátságai miatt a Billedomb esetében hangsúlyosabban felvethető a 9. századi keltezés lehetősége. * Az elhangzottakat röviden összefoglalva: a két Lébény környéki avar telepfeltáráson olyan objektum típusokat sikerült megfigyelni, amelyeket az 1960-as évek óta már más avar telepfeltárásokon is előkerültek. Az egyeden, valamivel ritkább telepjelenség-típus a lekerekített sarkú téglalap alakú, „sírgödörszerű” beásás. Szőke Béla Miklós Nagykanizsa-környéki feltárásai azt bizonyították, hogy az üyen vermek sem csak Lébény környékére, vagy szélesebb értelemben a Kisalföld déli részére lennének jellemzők. A két lelőhely téglalap alakú beásásainak átégett oldalfalai miatt más értelmezés fogalmazandó meg, mint a Zala megyei formai párhuzamok esetében. A Kaszás- és Bille-dombi feltárás jelentős előrelépés volt a Kárpát-medencei avar kutatásban. E két leletmentés ugyanis nagy kiterjedés folytán alkalmas arra, hogy a fentebb leírt telepj elenségek elrendezését, azaz a település struktúráját is elemezni lehessen. A még folyamatban levő részletes feldolgozás tehát nagyban segítheti a Kisalföld, és — nagyobb léptékben gondolkodva — az egykori Avar Kaganátus más részeinek településtörténetét is. 238
