Molnár Attila et al.: Jöttek - mentek. Langobardok és avarok a Kisalföldön - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetője 3. (Győr, 2008)

Takács Miklós: Avarkori települések Lébény határában

Az objektumokból származó gazdag leletanyag nagyobbrészt

edénytöredékekből tevődik össze. Ezek vagy kézzel formált fazekak, sütőharangok, vagy pedig kézikorongon formált fazekak, ritkábban kisfazekak és tálak részletei. A korongon, ún. hurkatechnikával felépített edények testét igen sokféle bekarcolt minta díszíti. Vállukat, oldalukat, vagy — ritkábban — a kihajló perem belső felületét is elborítja a bekarcolt hullámvonal vagy hullámvonal-köteg, de egyegy ritka esetben megjelenik a beböködött vagy bepecsételt minta is. Az időrend tisztázása szempontjából jelentős számos bevagdalt peremű, kézzel formált fazék valamint egy pontkörös díszítésű csontlemez-töredék (tegezszáj borításának részlete?) áll a kutató rendelkezésére. A kerámia tipológiai sajátságai megbízható módon utalnak a kései avar időszakra.

Lébény-Bille-domb

A fentebb bemutatott Kaszás-dombi településtől nagymértékben eltér a Billedomb középső és északkeleti részén feltárt 8. és/vagy 9. századi település struktúrája. Ez esetben ugyanis teljes mértékben hiányzik a házhelyeket vagy karámokat kirajzoló árokrendszer, gyakori volt viszont a veremház. A Kaszásdombi lakógödrökhöz hasonlóan a Bille-dombi házak tetőszerkezetét is rend szerint a két-két ágasfára támasztott szelemengerenda tartotta, és tüzelőberendezésük is kőlapokból épült. A Bille-dombon a legóvatosabb becslés szerint is nagyjából öt 8-9. századi veremházat sikerült feltárnunk és

dokumentálnunk. (A pontos számadat rögzítése egyelőre nem lehetséges a leletanyag feldolgozadan volta miatt, ami a részletes időrendi elemzés elvégzését is akadályozza.) A Kaszásdombhoz hasonlóan a Bille-dombon is kerültek elő kerek tárolóvermek, illetve — jóval kisebb számban - hosszúkás, „sírgödör formájú” gödrök is.

236