Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)
Tomka Gábor: Elvermelt leletek. Üvegedény és csontveretes ládika egy középkori gödörből
1 Európa északibb, kontinentális területein ellenben káliumban gazdag fahamut használtak e célra. Mivel a nátronüveg rendszerint jobb minőségű volt, a szódahamuval kereskedtek is, valamint előszeretettel olvasztották újra az összegyűjtött üvegtöredékeket is. így jöhettek létre a kálium- és nátriumionokat egyaránt tartalmazó üvegek. További összetevők (így a mész és az ólom) aránya segíthet a készítő műhely helyének meghatározásában. Művel palackunk anyaga szinte teljesen ádátszó, és az oxidációnak alig mutatja jelét, valószínűsíthetjük, hogy nátronüvegből készült. Budán a korai (13. és 14. századi) üvegek jelentős része romladan anyagú, és vélhetően Itáliából származik. Ezt tételezik fel a bécsi és a brünni leletekről is. A távolabbi párhuzamok előkerülési helyei is mind magyarázhatók észak-itáliai központokkal, bár nem zárható ki, hogy már korán elkezdték e formát utánozni az Alpok karéján kívül is. A velencei kereskedők magyarországi tevékenységéről már 1217-ben egyezmény született. 1304-ben Paulum Venetus (Velencei Pál) budai polgár, a velenceieknek Budára költözése tehát legkésőbb a 13. sz. második felében megkezdődött. Vélelmezhetjük tehát, hogy a győri lelet is itáliai kapcsolat révén került lelőhelyünkre, talán Velencéből, talán más észak-itáliai üveggyártó központból. Korát egyrészt a többi kísérőlelet, másrészt a más lelőhelyekről származó hasonló leletek határozzák meg. A fent említett cseréptöredékek a 13. században, esedeg a 14. század elején készülhettek, amint ezt a számos környékbeli ásatás jól feldolgozott töredéke kétségtelenné teszi. Néhány, hasonló budai üvegpalack-töredéket bécsi fillérek kelteztek a 13. század végére. A landshuti városházánál talált töredék a 13. sz. végére, vagy a 14. sz. első felére keltezhető, míg a másik német töredék 14. századi leletösszefüggésből bukkant napvilágra. Különös jelentősége van a baseü töredékeknek, mert ezekről az írott források és a rétegrend alapján igazolható, hogy az 1276 utáni években kezdődött építkezés előtt dobták szemétre. A brünni leleteket a város legkorábbi asztali üvegedényeiként tartják számon és a 13.sz. közepére keltezik, míg a Bécsben találtat a 13. századra. Mindezek alapján a győri lelet legnagyobb valószínűséggel a 13. század második felére, végére tehető. Abból, hogy szinte hiánytalanul sikerült a palackot összeállítani, arra következtethetünk, hogy a gödörbe vagy épen, vagy közvedenül pusztulása után dobhatták be, ellenkező esetben ugyanis darabjai bizonyára szétszóródtak volna. Bizonyára sietősen takarították el, mert újrahasznosításáról nem gondoskodtak. Mint láthattuk, a 13. században az üvegedény még kifejezetten luxuscikknek számított, a régészeti leletek szerint általában jelentős városok gazdag, vagy legalábbis tehetős polgárainak asztalán állhatott. 98
