Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Péter: A honfoglalás korától a török időkig. Amit Győr középkori történetéről megismertünk

Nem mindegyik volt lakóház. Ipari tevékenységre utal például a kis vaskohóval ellátott műhely; egy másik (bolygatott) műhely vassalakokkal és vas önteccsel (bucával); az oldalai mellett sorakozó karólyukak alapján szövőháznak tartható objektum; sőt talán abban a házban sem laktak, amiben igazi tűzhelyet nem találtunk, viszont egy jókora malomkő feküdt benne. Talán ide tartozik a kohós műhely közelé-ben talált furcsa fazekaskemence is.

Az elmondottak figyelembe vételével óvatosan bár, de határozottan arra következtethetünk, hogy a telep lakói elsősorban nem az agráriummal foglalkoztak (teljesen hiányoztak például a korszak falusi településeire annyira jellemző, az állattartáshoz kötődő árkok és a kis vermek), hanem kivették részüket az ipari tevékenységből és bekapcsolódtak a dunamenti kereskedelembe is. Mindösszesen pedig megerősítik korábban már megpendített nézetünket: Győrben az ispáni vár előzménye már a fejedelmek korában, a 10. század folyamán létrejött. Ezen az sem változtatna sokat, ha kiderülne — mint egyes kollégáink gondolják — hogy a telepet még a magyar honfoglalás előtt, a 9. század második felében alapították.

74