Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Bíró Szilvia: Sírok és leletek. Római temető a Vagongyár területén

Felnőtt csontvázas sírok

Öt csontvázas sírba felnőttet temettek el. A rítus különös, mivel néhányat ugyanolyan mélyre temettek, mint a kisgyermekeket, csak éppen melléklet nem került melléjük; néhányat pedig a hamvasztásos sírok szintjén találtunk meg. Mivel a felnőtteket a császárság első évszázadaiban általában hamvasztották, ezért valami oka kell, hogy legyen annak, ha valakit „csak” elhantolnak. Lehet, hogy szegényebb volt a család, és nem volt pénze megfizetni a drágább hamvasztást. Azonban az itt előkerült öt sír közül három esetében az antropológiai vizsgálatok során kiderült, hogy valamilyen deformitás található a csontjaikon, azaz elképzelhető, hogy megjelenésükben, külsejükben is „mások” voltak a többiekhez képest, és, mivel „mások” voltak, más szertartás is járt nekik haláluk után. Ezt támasztja talán alá, hogy az egyik halottat hason fekve temették el. Mivel melléklet nem volt mellettük, ezért keltezésük elég bizonytalan.

Összegzés

Az egykori Vagongyár területén folytatott két évadnyi ásatása során 66 római kori sír és több tucat sírkerítő ároknak a szakaszát találtuk meg. A feltárások során a XIX. században a „Homokgödrök”-ben feltárt temető további részlete került napvilágra, így a korábbi leletek is új megvilágításba kerültek. A sírokat az előkerült mellékletek, elsősorban az érmek alapján lehet keltezni. Ezek szerint a temetőt a Kr.u. I. század második harmadában — végén kezdik használni, és a temetkezések több, mint 100 éven át követhetők, egészen Marcus Aurelius uralkodásáig.

58