Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)
Bíró Szilvia: Sírok és leletek. Római temető a Vagongyár területén
Az ásatásig A mai Árkád területe régóta ismeretes a római koros kutatás számára: a XIX. században az egykori Légszeszgyár és más gyárépületek építését megelőzően viszonylag nagy mennyiségű római kori leletanyag került a felszínre. Ezek mindegyike sírokból került elő. A temetőből származik a Xántus János Múzeum gyűjteményének számos egyedi és különleges darabja, illetve a múzeum Kőtárába is jó néhány sírkő és egyéb kőemlék is innen került/kerülhetett be. A feltételes módot indokolja, hogy a római feliratos és domborműves kövek gyűjtése már jóval előbb, a XVIII. században megindult, így sok kőemlék előkerülési helyét csak feltételezhetjük. 2004-ben, a vagongyári ásatások elindulásakor kíváncsian vártuk, hogy maradt-e egyáltalán régészeti objektum a Rába-gyár épületei alatt. Izgalmasnak ígérkezett a csak XIX. sz. végi megfigyelésekből ismert „Homokgödri” római kori temető további részleteinek modern régészeti módszerekkel való feltárása és dokumentálása, mivel így a régebbi leletanyag is új megvilágításba kerülhetett. Nagy szerencsénkre már az első métereken előkerültek objektumok. Egy kis római kori topográfia Az itt tárgyalt római temető az egykori Arrabonától keletre terült el. A katonai tábor a mai győri Káptalandombon helyezkedett el, ezt vette körül a polgárváros, a vicus. Ezen a településen laktak a katonák hozzátartozói, a kereskedők és mesteremberek, akik részben a katonaságot látták el különféle termékekkel. A városból több irányba vezettek utak a környező települések felé. 32
