Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

1967-ben a nagysorozatú hátsóhídgyártás beindításához átadtak egy korszerű berendezésekkel felszerelt, 28 000 m2-es üzemcsarnokot.

A Vagongyár országszerte terjeszkedett: Sárváron, Ajkán, Kapuváron, Budapesten szerzett, majd 1977-ben Szombathelyen épített új gyáregységeket. 1978-ban a nagy múltú Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár csatlakozott a MVG-hoz, 1979- ben pedig elkészült a reptéri telephely 67 ezer négyzetméteres csarnoka. Ugyanakkor, a közúti járműgyártás fejlesztésével párhuzamosan, 1978-ban már véget ért a gyárban a vasúti személykocsik gyártása is.

1974-ben indult a RABA-Steiger erőgépek, 1976-ban pedig a Rába 180-as középkategóriás traktorok gyártása. A RABA-MANN motorral felszerelt, amerikai licenc alapján készült nagyteljesítményű traktorokhoz korszerű munkagépek gyártása is társult. A Steiger-kapcsolat révén a RABA megjelent az USA piacán, kiépítette piaci kapcsolatait a legnagyobb járműipari cégekkel. Két évtized alatt a RABA USA exportja meghaladta a 700 millió dollárt.

A MVG fénykora a hetvenes-nyolcvanas évekre esett. Alkalmazottainak száma a hetvenes években húszezer körül mozgott, éves termelésének kétharmad része export piacokra került. 1977-ben a Vagongyár finanszírozásával fejeződött be az új győri stadion építése, a győri színház építésében is kulcsszerepet játszott (1980), 1985- ben oktatóközpont épült a belvárosban.

A 80-as évek beruházásai közül kiemelkedik a RABA-MANN motorok továbbfejlesztett változata, a Rába-List, valamint egy minden korábbinál nagyobb, 100 ezer négyzetméteres gyártócsarnok építése.

156