Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

Az átszervezés nyomán a munkáslétszám fél év alatt 300-ról 1900-ra emelkedett. A gyár legfontosabb egysége, az öntöde három részre tagolódott: acél-, szürkevas- és fémöntödére, mely utóbbiban 1936-ban indult meg az alumíniumöntés. Az addigi Martin-kemence helyett 300 kg-os ívfényes olvasztókemencét állítottak be, melyet két év múlva 2 tonnással cseréltek le. Ezekben speciális „Ajax”-acélokat gyártottak világszínvonalú minőségben, még angliai exportra is.

1936- ban megállapodás született a Fiat repülőgépek kizárólagos javításáról, amely a későbbi repülőtéri telephely új műhelyében zajlott. Megindult az önálló repülőgépgyártási kapacitás és a repülőtér kiépítése.

1937- ben a német M.A.N. cégtől dízelmotor licencvásárlásra került sor. A 65 és 80 LE-s négyhengereseket a Super és Speciál kocsikba építették, a 100 LE-s hathengeres motort pedig a RABA M.A.N. D5 teherautó, illetve az 50 személyes Trambusz (1940) kapta.

1938- ban Darányi Kálmán miniszterelnök Győri Programjával meghirdetett fegyverkezés a gyár valóságos aranykorát hozza. A beruházások elsősorban az autó- és repülőgépgyártásba irányultak. Winkler Dezső mérnök irányításával a sikeres RÁBA AFI bázisán megalkották a világhírű Botond terepjáró gépkocsit. Gyártását hat magyar gyár kooperációjában győri irányítással szervezték meg. 1939. július 1-ig leszállították az első 150 db Botond terepjáró gépkocsit. 1940. június 30-ig összesen 1402 db készült ebből a kiválónak minősített járműből.

A mezőgazdasági gépgyártás terén az 1930-ban kifejlesztett, de nem túl sikeres RABA kistraktorból 1939-ban alkották meg a RABA Mindenes sebességváltós, sokcélú traktort, amelyből 1944-ig 250 darabot gyártottak.

A gyár üzleti forgalma a harmincas évek második felében jelentősen megnőtt: az 1936-os 10,2 millió pengőről 1939-re 17,2 millió pengőre. A dolgozói létszám ugyanebben az időszakban 1300-ról 2500-ra ugrott.

146