Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Kovács Lajos: A 110 éves Vagongyár. A Rába-gyár története 1896-tól napjainkig

A 19. század végén Győrben minden feltétel adott volt az iparfejlesztés számára. A város Bécs és Budapest közti félúton való kedvező elhelyezkedése, regionális központi szerepe, vasúti csomópontja, a céhes ipar megszűnésével felszabaduló képzett, és komoly hagyományokra visszanyúló munkaereje, valamint a gyártelepítésre alkalmas szabad telkei teremtették meg az ipartelepítés külső feltételeit. Üzleti oldalról egyrészt a Monarchia vámpolitikája, mely ösztönözte az osztrák tőkéseket, hogy vállalkozásaikat Magyarországra hozzák, másrészt a győri könnyűiparba ennek nyomán már a korábbi években beszivárgó külföldi tőke szándéka volt a meghatározó. Az osztrák Lederer család 1887-ben szerezte meg a csőd szélén álló Szeszgyár részvényeinek többségét, s a „Vagongyár” alapításának szándékával is ők álltak elő. Másfelől, a Zechmeister Károly polgármester vezette győri önkormányzat is szorgalmazta az iparfejlesztést, hiszen „A vidéki városok csak úgy lesznek képesek feladataik magaslatára felemelkedni..., ha vidéken minél szélesebbkörű ... ipart teremtünk” — áll a győri közgyűlésnek a kormányhoz intézett beadványában, amelyben éppen a Lederer-testvérek által a közgyűléshez 1896 márciusában a vagongyár tárgyában benyújtott folyamodvány nyomán kérnek állami támogatást.

Az említett beadványban Ledererék kifejtik, hogy „üzletbarátokkal egyetemben Győrött gép- és vagongyárat szándékozunk felállítani”, melyhez állami kedvezményeket, vámmentességet, illetve előrendeléseket kértek, amiket mégis kaptak.

Az 1896. december 20-ra kitűzött részvényjegyzés dokumentumai szerint a gyár feladata: "Vagonok, gépeknek és gőzkazánoknak gyári készítése, mindennemű villanyos telepeknek és berendezéseknek előállítása(..)". A kibocsátott 5000 részvényből Lederer Emil bécsi gyáros 2600-at, testvére, Lederer Richárd prágai gyáros 1800-at jegyzett, így a vállalat 500 000 Ft-os alaptőkéjében 440 000 Ft részesedésük volt.

132