Bíró Szilvia et al.: A Vagongyár alatt - A vagongyár előtt. Római temető és középkori település a győri Árkád területén - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 2. (Győr, 2007)

Tomka Gábor: Elvermelt leletek. Üvegedény és csontveretes ládika egy középkori gödörből

A ládika testének két oldalsó lapját határoló csontlécek, valamint az oldallapok közepére rekonstruált kisebb, téglalap alakú csontlemezek borították. A hátoldalt is csontveretek rámázták, közepén pedig függőleges állású csondéc osztotta fel két mezőre, melyek mindegyikének közepére egy-egy nyújtott téglalap alakú veret került. A ládika fedelének lapos alsó részét vékony csontíécek keretelték, míg a fedél közel teljes gáláját három-három pontosan illeszkedő szélesebb csontléc határolta. A kétoldalt hegyes-, elöl-hátul tompaszögbe összefutó keret felső részébe háromszög alakú csondapokat illesztettek.

A csontvereteket bekarcolt díszítésekkel látták el. A széles keretelő vereteken kétágú szalagfonat fut körbe, oly módon, hogy a vízszintes állású csondemezeken a motívum átfordul az éleken, míg a függőlegeseken önmagában zárt a minta. E motívum a csonttárgyakon oly gyakori pontkörös díszítés kifinomultabb változataként is értelmezhető. A fedél keretelő veretem egy fokkal összetettebb a minta: a szalagfonat egyik ágának közepén is fut egy bekarcolt vonal. Figyelemre méltó, hogy mind az előlap két vízszintes bordűrjén, mind a fedél alul körbefutó széles veretein a szalagfonat a veretek találkozásánál megszakítás és törés nélkül fut tovább. A fedél karika felé futó veretéinek felső részén 2-2 veretre terjedő pontkörös motívumot találunk Mindez arra utal, hogy a díszítést a ládika méretéhez és formájához igazították, és nem sorozatban gyártott szalagfonatos csondemezeket vágtak utólag méretre. A minta a csontszegecsek felületére is kiterjed. A pontos illeszkedések azt sugallják, hogy a díszítésre csak a veretek felszerelése után került sor.

102