Bíró Szilvia (szerk.): Rómaiak nyomában… Az elmúlt 15 év római koros ásatásai Győr-Moson-Sopron megyében - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 1. (Győr, 2006)

Gabrieli Gabriella: Scarbantia – Római Municipium

A kerámiaanyagban — nem meglepően — sok a mécses- és füstölőedény töredék. I. századi kerámiaanyag is szép számmal található, így a szentély a város korai időszakába keltezhető. Ezt elhelyezkedése is alátámasztja, hiszen a IV. századi városfalon kívül található. Újjáépítésre utaló nyomokat nem találtunk, valószínűleg a markomann háborúk pusztításai után már nem funkcionált. Romjai között nyolc későrómai csontvázas sírt tártunk fel, a temetkezések időpontjában az épület egyes építészeti részletei pl. az oszlopalapok már nem eredeti helyükön voltak. A II. századi markomann háborúk pusztulási rétege jól megfigyelhető az ásatásokon. Septimius Severus uralkodása alatt került sor az újjáépítésre. A 260 körül kezdődő ellenséges betörések arra késztették Scarbantia lakóit, hogy a IIIIV. század fordulóján megépítsék a várost körülölelő városfalat. Az északi városkapu helyén, a Tűztorony alatt ma is átjáró található. AIV. század elején, Constantinus császár idején újabb gazdasági fellendülés következett be, amely az egyre gyakoribb barbár betörések miatt nem volt hosszú életű. Az V. század elején a város keresztény gyülekezetének egy része elhagyta a várost és Itáliába menekült a szent ereklyékkel. A római időszak végén, a kora népvándorláskor idején a városi élet, bár egyszerűbb keretek között, de folytatódott. 60