Bíró Szilvia (szerk.): Rómaiak nyomában… Az elmúlt 15 év római koros ásatásai Győr-Moson-Sopron megyében - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 1. (Győr, 2006)

Szőnyi Eszter: Arrabona vicusa – Győr - Széchényi tér

A teljes római rétegsor 300-350 cm volt, amely minimálisan 7 építési periódusra bontható szét. A korai cölöpvázas és talpgerendás építményeket a II. század második felétől kő alapú vályogtégla falú, majd egészében kőből épített házak váltották fel. Használatuk még a IV. század első felében is bizonyított. A civil település egyes részei teljesen városias beépítést mutatnak, a K-Ny-i irányú utat amely az erődhöz vezethetett fel északról zárt beépítésű kőház-sor határolta, az épületek alsó szintjén utcára nyíló kis boltokkal, műhelyekkel. Az ásatások során előkerült ritka és drága import áruk nagy száma a lakosság jómódjára utal. A település nem rendelkezett vízvezetékkel, ezt az itt feltárt 6 kút is bizonyítja. A IV. század végén a római birodalom katonai reformjának során a polgári lakosság az erődbe húzódott, az elhagyott házak romba dőltek, a romok felett humuszréteg képződése indult meg, feltehetően kerti művelés alá fogták. Az V. században az út két oldalán hun kori temető volt, ennek torzított koponyás temetkezései is előkerültek. 14