Bíró Szilvia (szerk.): Rómaiak nyomában… Az elmúlt 15 év római koros ásatásai Győr-Moson-Sopron megyében - A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Kiállításvezetői 1. (Győr, 2006)
Varga Krisztina: Ménfőcsanak – Sírok az Eperföldeken
A halottak mellé különböző tárgyakat helyeztek: a viselet elemei közül legjellemzőbb az ékszerféle, nőknél a fülbevaló, gyöngysor, karkötő együttes, férfiaknál a fibula, csat, szíjvég. Gyakran az étel-ital számára biztosított edényekkel is találkozhattunk. Általánosan használt melléklet a tál, korsó, bögre, ritkább az üvegpohár. A tálakban gyakran szárnyascsontok kerültek elő: ezek az ételmelléklet maradványai. A női sírokban néhány esetben kicsinyke parfümös üvegcsék is voltak, ezekben illatos olajokat tarthattak. Az eszközmelléklet ritka. A férfiak sírjaiba viszonylag gyakran helyeztek árt; egy szép, csontnyelű példányt találtunk temetőnkben az egyik sírban. A nők esetében az orsógombok szolgáltatnak tanúbizonyságot az egykori munkafeladatokról. Mindkét nem esetében gyakori melléklet a vaskés. Ritkább a fegyvermelléklet, csupán egy sírban találtunk vaslándzsát és harci baltát; a halott minden bizonnyal előkelő szerepet foglalhatott el a közösségben. Gyakori mellékletnek számít az érem; általában csak pár darab volt a halott mellett, de előfordult 18-23 darab is egy-egy sírban. Az érmek olykor kis kupacban kerültek elő: egy sír esetében még az őket tartalmazó textilzacskó maradványait is sikerült megmenteni az érmek restaurálása folyamán. Néhány sírban teknősbéka-páncélra bukkantunk: megfigyeléseink alapján ezeket _ szándékosan helyezték a sírgödörbe, vagyis nem természetes úton kerültek oda. Egy esetben a sír oldalfalában kialakított kis padkára helyezték a teknőspáncélt, egy másik sírban pedig szarvasaganccsal együtt látott napvilágot. Összefoglalóan megállapítva a temető leletanyaga a IV. századi általános képbe illik bele, s a környék egykori római településeinek temetkezési helye lehetett. Temetőnkben 11 hamvasztásos sír is előkerült. A hamvasztás valószínűleg egy közös égetőhelyen történt. A máglyán elégetett test hamvait a máglya maradványaival és a mellékletekkel együtt általában a megásott sírgödörbe szórták, esetleg urnába helyezve kerültek a sírba. Ezen temetkezések sírgödrei leggyakrabban kör alakúak, olykor körárkokkal vették körül őket, egyfajta sírkertet kialakítva ezáltal. 104
