Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.
munkából mindenkor. Évek h osszu sora óta a zsidó tanítóságból vezető férfiak kerültek ki, akiknek közreműködésével sikerült az Eötvös-alapot is megteremteni. Szóló a legbensőbb hálás érzéssel jött, hogy átadja a tanitó-kongresszés üdvözletét. Isten áldását kéri a magyarzBÍdó tanitóság nemes törekvéseire, hogy azok nemzetünk dicsőségére váljanak és a király, meg a haza hü szolgálatában érvényesülhessenek. Lederer Ábrahám tanár az orsz. izr. tanítóegyesület nevében felelt a rokonszenves szavakra, fölemlítvén, hogy Péterffy a va lásas oktatást jelölte meg a tanitás és nevelés egyik legjobb tényezőjeként, hogy emberszeretetet hirdetett és nem ismert valláskülönbséget. Pestallozihoz és Disterveghez hasonló vonásokat konstatált Péterffynél, végül közölte vele, hogy az egyesület disztagjává választotta. Péterffy megindultan válaszolt a meleg, egyre jobban emelkedő hangulatú és mind tartalmasabbá váló beszédre. Testvéreknek szólította a zsidó tanítókat, a kik szeretetben együtt működnek vele. Lederer, tőled tanultam — fordult ehhez — miként kell Istent tisztelni, hazát szeretni és tőled, benned tanultam először szeretni a zsidó tanítót. * Csukássi Fülöp bemutatta a Barna Jónástól szerkesztett „A magyar zsidó felekezeti eiemi és polgári iskolák monográfiája "-nak első kötetét, melyet lendületes szavakkal ösmertetett. A díszgyülés napján este bankett volt, mely igen kedélyesen folyt és a felköszöntőkben dus aratás volt. * Péterfy Sándorról lévén szó a fenti diszgyülésen, nem átallhatjuk róla a „Néptanítók Lapjá a-ból Schön József diszes tollából merített méltatást kivonatilag közölni. Péterfy Síndort az isteni gondviselés különös jóindulata révén kapta a magyar tanitóvilág. Ő teremtette meg „Eötvös alap"ot, melyből már eddig is ötvenezer írtnál többet osztottak ki tanítók gyermekeinek tanulási ösztöndíjul, valamint tanítók özvegyeinek és árváinak segélyezéséül. Ő a székesfőváros hosszú és rengeteg sok utczáit nyakába vette és a hol vendéglős czégtáblát látott, oda bekopogtatott és koldult a tanítók gyermekeiért és asztalt szerzett a tanuló ifjaknak. Az eddig tartott egyetemes tanitógyüléseket Péterfi Sándor rendezte. A pedagógia oly szent ügy, oly magasztos foglalkozása volt — és még manapság is az neki — bogy tanitása mindig mintatanitás volt. Dicsekszünk vele mi néptanítók, — mert számos évig ő is néptanitó volt — és dicsekszenek vele a tanitóképzőintézeti tanárok is, a kiknek Ó a vezérük, zászlósuk. A tanügyirodalomban, valamint az egyesületi életben mindig számottevő tényező gyanánt szerepelt. Ő volt a tanítók Deák Ferencze, a tanitóság bölcse. Egy időben a fővárosi tanítók a „Népnevelés Lapjá"-nak szerkesztését reá bizták, ki mindig csak a néptanítók javára dolgozott. A kormány az Ő tanácsát sok ügyben kérte ; kinevezte az „Országos tanszermúzeum" biráló-bizottságába és az „Országos közoktatási tanács" tanácsosává. Mindig a köznevelés összhangja és egységeért küzdött. „A magyar elemi iskolai népoktatás" czimü müvéből tudhatja ki-ki, hogy mennyit kell tanulni. Mindennek zárókövét képezi Wlassics Gyula közoktatásügyi minister ur azon fenkölt gondolkozása, melynél fogva Péterfy Sán dórban és Péterfyvel akarta a magyar tanítóságot megdicsőíteni, feihiván az ő érdemeire ö Felségének, a magyar királynak legmagasabb figyelmét, melynél fogva ö, a tanítók szeme-fénye királyi tanácsos lett. Hő óhajunk : tartsa meg öt a magyarok istene jó egészségben az emberi élet legvégsőbb határáig.
