Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.

Rekapituláció. 1896. évi május hó 2-án nyilt meg a mii], ünnepélyek sora. A király mint az ezredéves ünnepek lövédnöke, megnyitotta az országos kiállítást. Május 3-án ünnepélyes hálaadó istentisztelet a koronázási templomban, a király jelenlétében. Május 3-ától május hó 15 ikéig az ország összes törvényhatóságai, tudományos és közművelődési intézetei diszüléseket tartottak ; az összes színházakban díszelőadások. Junius 5 én a szent koronát és koronázási jelvényeket (palást, kard, jogar) ünnepélyes menetben átvitték a koronázó templomba és három napon át közszemlére tették. Junius 6-án az uj királyi palota alapkő letétele. Junius 8-án, a király koronázásának évforduló napján a törvényhozás két házának tag'ai diszhintókban teljes diszben a királyi kastély elé vonuttak, hogy bemutassák a királynak a nemzet hódolatát. A díszmenet élén haladtak az összes megyék és városok lovas bandériumai, nemzeti diszben vagy népies viseletekben. Augusztus 20 án volt a budavári Szt.-István szobor alapkő letétele augusztus 23 án a kir. kúria épületének, szeptember 6-án a kassai dómnak és szeptember 13 án a pozsonyi Mária-Terézia szobornak felavatása. Szeptember 1 - 5 ike közt a kormány 400 uj népiskolát avatott íö! az országban. Szeptember 27-én : a Vaskapu csatorna megnyitása. Október 4 én átadták a forgalomnak a Budapesten épített vám háztéri Ferencz József hidat. Október 11 én megnyitották az iparművészeti muzeumot. Október 31-én az ezredéves kiállítás ünnepélyes berekesztése. Kiállítók száma. A történelmi főcsoportban ._. ._. 2000 Az ipari csoportokban ... ... . . __, ._. .„ ._. ._. 5000 A mezőgazdasági csoportokban — — — 1500 Művészi, közművelődési, kereskedelmi, hadügyi stb. csoportokban ._. 1500 Horvát kiállítók _. _. — — — 3000 Boszniából és Herczegovinából — — — — 500 Az időleges kiállításokban, az állatkiállitásokban, és a munka-kiállitásban (segédek és tanonczok) ._ _. „ — — 3000 Az állandó országház. Az országgyűléseket 1848-ig Pozsonyban tartották; ekkor az 1848. IV. törtvényczikk elrendelte, hogy az országgyűlés székhelye azontúl „Pest* legyen. Minthogy azonban a czélnak megfelelő állami épület nem állott Pesten rendelkezésre, az országgyűlés Házai üléseiket — addig mig állandó országház épülend — ideiglenesen, különböző helyiségekben tartották. Igy jelenleg is a főrendiház a twrnzeti múzeumnak egyéb czélokra való dísztermét foglalja el, a képviselőház ptdií; a Sándor utczában emelt ideiglenes és tu'ajdonképpen csak 10 évre szán épületben tartja üléseit.