Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.

Édes anyám. Az uj világpolgár végre megszületett, Első dolga sírni s ki tudja mi felett ? Anyjának üdvezült mosoly ül ajakán, Kis lánya sirása azt mondja : „jó anyám !" Növekszik, fejlődik a kedves kis gyermek, Mosolya üdvöt ád a szülő kebelnek ! Az anya igazán csak akkor boldog ám, Hiszen ez a mosoly azt mondja: „ó anyám!" P. P. Adél Az anya szemében öröm konyje ragyog Mily öröm ! — kis lánya ölében már gfgyog ; S mi akar kitörni gagyogó ajakán ? Oh bizonynyal nem más: „én édes jó anyám!" Hová megy a kis lány ? ... s miért ül köny szemében ? Hiszen már hat éves, iskolába megyeri, S mért könyez az édes, játékit bánja tán ? Oh nem 1 — szegény zokog : „Isten veled anyám !" Iskolába első ! — öreg tanítója Nem szólhat eléggé dicsérőleg róla . . . „Segített valaki ?* A szende arcz haván Rózsa pirja támad: „Az én édes anyám! Lassan nő tavaszkor a virágok bokra, Művelődik a lány lelke fokrul-fokra