Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.
Törvénykezési szünnapok. Tőrvényszünetek iránt az 1868-iki DIV. t.-cz. rendeli : III. cz. I. fej. 400. §. Sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjelenésre vadasának ünnepén. Ilyen idézés elrerdelése vagy elhalasztása miatt helye van a perorvoslatnak. V. cz. I. fej. 255. §. Az 1840 ik XV. t.-cz. II. r. 201. § nak intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapitatott szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapra esnék, a legközelebbi köznapig terjed. VIII. cz. I. fej. 357. § A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók. Izraelitákat e napokon nem szabad törvénybe idézni : Az összes szombati napokon ; — Purim napon ; A husv. ünnepek 1., 2., 7. és 8 ik napján; Schabuot (Pünk.) ünnepén; Templom pusztulás napján; Újév 1-sö és 2 ik napján; Engesztelés napján; Sátoros ünnepen ; Törvényöröm napján. Lakosszám, terület, államhatalom. Horvátország és a katonai helyőrségek kivételével van hazánknak, 15.151.879. lakosa. E népességnek 48°/ e-a magyar. Horvát-Szlavono: szaggal együtt 17,564 000. A magyar koronához tartozó területek összesen 325 324 km. 2 tért foglalnak el. Bosnia és Herczegovinai kiterjedése. 51,100 km. 2 lakosainak száma (1895) 1,454 000. Az Osztrák birodalom kiterjedése 300 232 km 2 lakosainak száma 22,895.000. Alkotmány. Az Osztrák-magyar monarchia részei : a Magyar királyság és az Osztrák császárság. A Magyar királyság részei: Magyarhon, Fiume s kerülete, Horvát-Szlavónország és jogilag Dalmáczia. A Magyar királyság fekszik a ferrói északi szélesség 44—49 1 / a és a keleti hosszúság 32-44. toka alatt. Területe 325.300 • kim. ÁH 63 magyar és 8 horvát-szlavón vármegyéből. Lakosainak száma Xl 1 /^ millió, bele értve az idők jártán baleolvadt zsidó kozárok, bessenyők, palóczok, jászok, székhelyek és bolgárok népével. Magyarország alkotmányos királyság, a melyben a törvényhozási hatalmat az uralkodó a nemzette], a végrehajtó hatalmat pedig az uralkodó a felelős minisztérium által gyakorolja. Az uralkodó 1687. óta örökös joggal birja a koronát. A magyar állam alaptörvényei : az 1222-ki aranybulla ; az 1723. évi pragmatica sanctio, mely az örökösödési rendet megállapítja s az ország függetlenségét biztosítja ; az 1790 — 91. törvények, melyek a honpolgárok jogegyenlőségét s az erdélyi uniót megalapítják; az 1867. törvények, melvek Ausztriához való viszonyaikat s az 1868. s 1873. törvények, melyek Horvát-Szlavonország viszonyát az anyaországhoz szabályozzák. Az 1867-ben megállapított közös ügyek : a dipiomácziai és külügyek, a hadügy s a hadi tengerészet, végre a közös kiadásokra vonatkozó pénzügy.
