Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.
ket. A fiatal házasok lrfí»p>l ősségre a méz-s hetek ü'án ;\z in venczked 'srÖl ein nidiiiii és a házikoszihoz hozzászokni. A derék nőnél mindenét: békéjét, boldogságát és szerencséjét leli a férj. Feleségedre senki előtt ne panaszkodjál. Az esetleges házi bajt méltósággal viseld. A nőt szeretettel, az asszonyt kímélettel, a vitázót okkal, a tudatlant ószszel kell megnyerni. A gyengébb nem türelmes tárgyalásban erősbödjék és emelkedjék a másiknak magasan járó eszéhez. Ha a rönek Nabal-féle férje van, legyen ő Abigail ; igyekezzék férje hibáját jóvá tenni. A hű nő a ház kincsét őrzi. Ha férj és feleség nem tesznek mindent egymás kedvére, akkor csak vegetálnak. A derék nő varázsos szemekkel fogadja hazatérő férjét, örömteli reményének dus forrása felüdíti a táradttat és kiapadhatatlan a jó tanácsadásban. Egy amerikai iró még a mézes hetekben sápadtan és megtörten tért haza. Fiatal neje szerelmes szemét a levertség ki nem kerülte. Végül neki bátorod.k a férj és kidadogja : „Elvesztettem a hivatalomat /* Azt hitte, hogy neje e hirre elájul, vagy legalább is jajveszékelni fog. A kedves teremtés e heiyett édesen felkaczagott, tüzet rakott, hogy jó meleg legyen, aztán tollat, tintát, papirt tett a kétségbeesett elé és tapsolva monda : „Te kis tapsi, Isten segítségével most már bátran foghatsz a könyved megírásához!" A férj felocsúdik, eszmél magához tér, a rég felejtett eszmét felkarolja és rövid idő alatt elkészül egy később híressé vált regénye, melyet még sok más követett. írói tolla többet hozott mint tiz hivatal; de a lelket hozzá a neje öntötte beléje. Jowa államban az esketéB formulája : „Akarjátok-e egymást?" Igen ! „Tehát legyetek egymásé !" Máshol meg kérdezte a pap : „Te leányzó, akarod-e ezt a fiatalembert férjül ?" „Voltaképen nem", volt a válasz, de Ön az első, ki engem erről kérdez." Hymen rózsaköteléke helyett rozsdaláncz. „Akarsz e feleségem lenni?" mond egy kis fiu egy kis leánykához játék közben. „Igen !" „Nos, akkor huzd le a csizmámat !" E szólásmódot a fiu csakis az apjától hallhatta. A nő 10 jó tulajdonsága arány szerint : Rp. 4 /io r ^ sz összeférhetőség. 2 / 10 rész egészséges észjárás. 7io rész nedély és vidámság. 1 / 10 rész szépség, t. i. kellemes arcz, élénk szemek, karcsú termet, bá jos tartás. 2 / 20 rész vagyon, képzettség, jó származás, befolyásos rokonság stb. Blumenthal köitő mondja : „Igényeim a legszerényebbek, én a legkisebb kézzel, legkisebb lábbal és legkisebb szájjal is beérem/" Heine mondja: „A legszebb lányok legnehezebben kapnak férjeket. Lear király mondja: „A lágy hang jó előjel a nőnél." Thakeray mondja: „A legunalmasabb, a mi létezik, az olyan nő, a ki nem nevet." Börne mondja: >A nő a férj látóköre és a férj a nőé." Disraeli mondja : A férj 10 évvel idősebb legyen mint a nő." Plató mondja: „A férfi 30 éves korában nősüljön." Aristoteles mondja : „A férfi 35 éves korában nősüljön" Vas Gereben mondja: „24 éves korig házosodnak a szeleburdik, 30-ig a józan gondolkodásúak 35-ig a késlelkedők, 40-ig a határozatlanok, innen 50-ig az életuntak. Azontúl kikergetik az embert a paradicsomból, mert az idő neki megy nyárnak, télnek s rajtunk látszik meg a^nyoma. A ki későn meg/- a mennyország keresésére, az nem a szívvel, hanem a veszett fejsze nyelével : a nyelvvel fog megismerkedni,
