Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.

A másnak mondott hizelgést kiki fád ételnek tartja, ha azonban í:eki szóina a hízelgés, akkor három kézzel is kapna utána. * A kit jó- és balszerencse nem tettek próbára, az mint oly katona hal meg, aki sohse látott ellenséget. * A betegséghez kell türelem, az egészséghez mértékletesség, az élethez tevékenység, a polgári közlekedéshez elnézés, a balsorshoz erö, a szerencséhez bölcseség. * A fanatikus és enthusiasta stb., szóval minden bogaras embertől tartózkodjál. lä Költői és irói sajátosságok. Buffon unalmas társalgó volt. Nála unalmasabb csak Marmontel volt, ki mindig vitázott és oktatni akart. Lafontaine egy okos szót se birt kiejteni, nem tudta nyert benyomásait elbeszélni. Shakespeare arra a szemrehányásra, hogy egyes jeleneteket más íróktól plagizált monda : „E jelenetek oly gyermekek, kiket egy rossz társaságból egy jóba átplántáltam." Schiller oly nyomorultul birt előolvasni, hogy Fieakóját elhibázott darabnak tartották. Csak akkor irt nagy kedvvel, ha lilaszinü liliomok voltak íróasztalán. Voltaire ha szomorujátékot irt, egy nagy fátyolba burkolódzva sétált végig birtoka fasorain és hatalmas kézmozdulatok közt szavalta a versait Staël asszony egy eszmére sem akadt, ha egy kis kenyér-gombóczkával vagy egy kis galylyal nem játszhatott. Laplace munka közben mindig egy pamuk-gombolyaggal játszott ; ha ez hiányzott, ugy vége volt éles-eszének. Mikor Diderot irt, kézzel-lábbal handabandázott, zihált, a szobában fel és alá rohant, parókájával labdázott, kiabálódzott, olykor sírva fakadt, közben leült egy-egy gondolatot följegyezni. Braid csak akkor birt verselni, ha egy ezen alkalomra készült ruháját felvette. Picard a vígjátékait ágyban irta. Etienne drámairó, mikor a lelkesedés közeledtét érezte, haza sietett, feleséget, gyermeket ós szolgát elküldött, ajtót, ablakot ós ablaktáblát bezárt s mélységes csendben és sötétségben ágyba feküdt és verselt. Besage csak fényes nappal írhatott, a nap lenyugtával gondolatai elfáradtak ; a sötétben megpihent a szelleme. Mezerey napvilágnál nem dolgozhatott, hanem nappal is csak gyertyaláng mellett ; termeiben folyton a legmélyebb sötétség uralkodott. Girodet müfestő éjjel készítette legjobb festményeit, ilyenkor meggyújtotta a csillárokat és fejére egy széles kalapot öltött, melynek karimája köröskörül volt rakva égő gyertyákkal.