Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri ezredévi naptára az 1898-ös évre. Győr, 1897.

Lederer Abraham.*) 1827-1892. Seregeljünk egybe és üdvözöljük a Mestert ! Kedveskedjünk neki szeretetünk rózsáival és saját kezeivel szerzett babérokból tűzzük fel a koszorút homlokára. Hetven terhes esztendőnek messze elnyúlt mesgyéjén Kóhelet prédikátorral felsóhajt az Ünnepelt: „Hiúságoknak hiúsága, minden csak hiúság! De telvonul a tanítványok sokasága és azt mondja: Eszméidet szolgáljuk ! Tekints vissza pályafutásodra és áldd a kegyes Végzetet, mely egy dicső nagy mü megalkotására szemelt ki Tégedet. Ősapánk Ábrahám, a jámbor pátriárka, csak egyetlen fiától remélheti szent tanainak terjesztését; a te lelkesedésed örök tüze száz és ezer tanítványod lelkében ég. Mózes az isteni próféta, negyven évig tanítja népét, de nem juthat el az ígéret-Földére ; Te felszabadulni láttad Izraelt e szent magyar Kanahánnak tejjelmézzel folyó földén. Mikor magasabb sugallatot követtél : „Hagy el hazádat, szülőföldedet, atyádnak házát", mikor ide jöttél közibénk, mi volt akkor a zsidó népiskola? Lelkes szavad bejárta az országot, fáradhatatlan munkád feltörte az ugart s dicső vetésed ringó kalászerdeje: a magyar Izrael! Adassék Istennek dicsőség és hála ! Mert sok volt a szenvedés és a zsidó tanitóság nem teljesítheti oly dicsőn küldetését, ha nem Te vagy mestere. Ellankadtunk volna, elhagyjuk a zászlót, ha Te fel nem irod reá a világot meghóditó nagy szót : „Szeretet !" Ha e varázsigénél semmi egyebet nem adsz tanítványaidnak útravalóul, már akkor is biztos lesz vala győzelmed. De adtál Te egyebeket is ! Lelket a lelkedből, erényt az erényből, eszményt az eszményből, erélyt az erélyből, példát az életből s megállni magunktói ! Ezért kedveskedünk neked ma a hála tövéből kjfakadó szeretet rózsáival. De nemcsak a felekezet számára végeztél dicső munkát ; hü fia levél a nemzetnek is, mely Téged befogadott. Tanügyi irodalmunkból nem hagyhatjuk ki nevedet, mert nemcsak sok, de becses is, a miket termeltél. Emberbaráti intézményeinket majd egy félszázadon át ápoltad, anyagi javakkal segélyezted ; hol mindenütt terjesztettél áldást, ki tuduá azt felsorolni, mikor azok sora légió ! Ezért illet Téged a saját kezeiddel szerzett babérkoszorú. Es beteljesedett rajtad a Pátriárkának adott szent ígéret : „Népek atyjává lettél!" A zsidó tanitóság atyját tiszteli benned. Tekints nyugodtan vissza megfutott pályádra, és hetven esztendőnek terhe alatt bátran felvetheted a kérdést : „Hiúságoknak hiúsága, minden csak hiúság?" Barna Jónás, az „Izr. Tanügyi Értesítő" szerkesztője. *) Az „Izr. Tanügyi Értesítő" Lederer Ábrahám tanitóképzöintézeti igazgató ázületésének 70-ik fordulója alkalmából kiadott díszpéldányából.