Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.
• — 66 — Hatalmas éljen zúgott fel a beszédre. A zászlókat meghajtották, a kalapokat megemelték, kendőket lobogtattak. És megzendült a Rákóczy ismét s a menet a Baross-uton, a Kazinczy-utczán át a Széchenyi-térre érve, itt csendben, rendben eloszlott. Estefelé tartatott a kerékpárverseny, mely az egyletnek dicséretére vált. Csak a tervezett fáklyásmenet maradt el a beállott esőzés miatt. Györváros zászlaja. Győrváros lelkes honleányainak ajándéka, a város zászlaja, melyet a millennium alkalmából nyújtanak át a törvényhatóságnak, már elkészült. A nyele fehér, arany díszítéssel, A alakú csucscsal ; hossza 2 x / 2 méter. Maga a zászló fehér nehéz moiré selyemből készült kék és vörös szegélyzettel ; egyik oldalán a város domborhimzésü czimerével, a másikon pedig : „Ezer év 1896 a feliratú arany hímzéssel. A zászlóhoz, mely fecskefark alakú, négy nehéz arany rojtos szalag tartozik, melyeken aranyhimzésben e feliratok olvashatók : „Győri jótékony nőegylet tagjai 1896". „Győri szt. Erzsébet egylet tagjai 1896". „Gyr'ri izr. nőegylet tagjai 1896". „Vereskereszt egylet tagjai 1896.". Bendezés. A Lloyd-termet a városi ezredévi diszgyülésre Szöts Árpád ós Tauber Károly kérték el. A terem berendezése, feldíszítése és a karzatjegyek kezelése Tauber Károly, Stumpf Dózsa és Szauter Ferencz tagokból álló bizottság dolga volt. Kónyi Kiss Ferencz főjegyző irta a hódoló feliratot. Szövegét dr. Kautz Gusztáv kir. tan. és Szávay Gyula bírálták felül. A díszmenet rendezői voltak : Czigler, Ehler, Fleischmann, Giffing, Hauser, Hets, Heberling, Legény. Mènes, dr. Mayer, Németh Elek, Odor, Stumpf. Tauber, Szávay, és a tisztikarból : dr. Angyal, SzŐts ; Veöreös, Wennesz, dr. Deáky, Farkas. Az imádkozó Győr. Május hó 10-én hatalmas erővel nyilatkozott meg Györvároa közönségének hazafias érzülete. Az összes felekezetek templomaiban hálaadó istentiszteletet tartottak. A székesegyházban az istenitiszteletet dr. Zalka János megyés püspök nagy és fényes segédlettel végezte. Istentisztelet után Schlegel Péter kanonok lépett a szószékre és hazafias szellemű beszédben méltatta Magyarország ezeréves fennállás'it. Az ág. evang. templomban majd Tompa káplán mondott megható imát és olvasott fel alkalmi szent igéket; fénypontját az ünnepélynek azonban Isó Vincze leikész ünnepi beszédje képezte, mélyben lebilincselő ékesszólással rajzolta Magyarország ezeréves életét s lelkes hangon buzdította hallgatóit honszeretetre. Az ev. reform, templomban Szabó Zsigmond lelkész mondott megható imát, ez után pedig hatalmasan felépített, megrázó hatású beszédet az elmúlt ezer év történetéről. A „Hymnusz", melyet az ünneplő közönség énekelt, fejezte be az istentiszteletet.
