Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.

éven át élvezett szt. kegyelmeért, oltalmáért és esdve kérni ezt a jövőre is : bizonyára van okunk arra is, hogy fogadalmat tegyünk a szent korona iránt való Kegyeletünk, apostoli királyunk iránt való hűségünk és hódolatunk megőrzésére. És én tudom tisztelt Közgyűlés, hogy elég volt nekem rámutatnom hazánk ezeréves fennállásának örömnapján a kinálkozó alkalomra és már is hallom a szivek hangosabb dobbanását, érzem lelkesedésük melegét, mely kívánja, követeli a megnyilatkozást. És én csak boldog tolmácsa kívánok lenni Győrmegye közönsége lelkes érzelmeinek, midőn indítványozom, hogy adjon a tisztelt Közgyűlés hódoló feliratban kifejezést 0 csász. és apóst. Királyi Felsége és legmagasabb uralkodóháza iránt való jobbágyi legmélyebb hódolatának és törhetlen hűségének. Kérem indítványom szíves elfogadását. A beszédet nagyon sokszor félbeszakították a lelkes éljenek, a beszéd végén pedig a lelkesedés elementáris erővel tört ki. A hódoló felirat. Kuncz Jenő dr. megyei aljegyző mo3t felolvasta az általa szerkesztett hódoló felirat szövegét, ő Felségéhez a királyhoz. A közgyűlés hozzájárul, hogy a hódolat kifejezése ministerelnök utján a trón zsámolyához juttassák. A megye története. Most Fischer Sándor dr. megyei főjegyző visszapillantást vetett a megye történetére. Felolvasása érdekes volt s egész tanulmányt képez. Becses és értékes munkát végzett ezzel, s az ünneplő közgyűlés nem is késett elismerésével a fáradságos munkáért. Győr szab. kir. város millenniuma. Győr szab. kir. város törvényhatósági bizottságának Gróf LASZBERG RUDOLF főispán elnöklete alatt Győrött, a Vigadó nagytermében 1896. évi május 14-én Hazánk ezeréves fennállásának örömére tartott ünnepélyes rendkivüli közgyűléséből. A főispán a közgyűlést a következőleg üdvözli : Mélyen tisztelt Uraim ! Hazafias, le'kes érzéssel köszöntöm mindenek előtt mélyen tisztelt vendégeinket, hogy megtiszteltek bennünket azzal, hogy ünnepélyünkön — annak díszét, fényét emelve, részt vesznek ; szívélyesen, melegen üdvözlöm bizottsági tagjainka*, hogy közgyűlésünkön úgyszólván teljes számban megjelenni szíveskedtek. Mindkét körülmény világos tanúbizonysága annak, hogy mindnyájunknál közÖ3 az az érzés, mely bennünket itt egybegyűjtött s ez a hatalmas magasztos érzés, mely sziveinkből, miként az örök lámpából a szentelt olaj soha ki nem fogy, mely bennünk örökkön örökké él ; ez az érzés, mely hazánkat az isteni gondviselés segítségével ezer viszály után ezer évig fentartotta, mely most ezer év után meg nyitja templomainkat, iskoláinkat, gy üléstermeinket s hálaimára és örömre kelti a sziveket ifjúnál, aggná', szegénynél, gazdagnál egyaránt ; ez az érzés : az őseink hamvai által megszentelt f )ldhö"í való igaz ragaszkodás a hazaszeretet. Ez érzelemmel sziveinkben ünnepeljük tehát a győri hö gyek nemes áldozatkészségéből vett zászlónak aegise alatt ; ezeréves hazánkat ünnepelje Győr városa is, hiszen a magyar királyság kezdetén már nevezetes város volt s igy szinte közel ezeréves. Hazánk államiságától azonban a szent korona elválaszthatlan, vele szorosan összefügg s midőn a hazáról mégemlékezünk, nem feledhetjük a koronát, nem azt, a

< kinek felkent ftjét szentesíti. Övé — mint országunk egyik bíborosa Biharvármegye tegnapelőtti díszközgyűlésén oly szépen és találólag mondta — a fenkölt lelkű, aranyszívű királyné,