Szögyi G. Vilmos: Szögyi Győri naptára az 1897-es évre. Győr, 1896.
egteremtette az európai török vasúti hálózatot. A franczia-német háború után Parisba telepedett le. Széptehetségü egyetlen fia Hirsch Luicen halála óta (1886) minden üzleti vállalattól teljesen visszavonult, s idejének és vagyonának jelentékeny részét nagyszabású jótékony munkának szentelte. GUlicziában, Bécsben és Budapesten fejedelmi dotácziókkal ellátott jótékonysági irodákat áliitott fel, melyek révén nagyobb elemi csapások enyhítésére még rendkívüli nagyobb adományokkal szokott járulni. Azonkívül elemi iskolák felállítására és a kézmű terjesztésére 12 millió franknyi alapítványt tett Galicziában és hasonló tökével megteremtette a „Baron Hirsch Found"-ot New-Yorkban az odaérkező szegény kivándorlók segélyezésére. Legnagyobb műve az általa alapított gyarmatositási társaság, melynek 50 millió frankot bocsájtott rendelkezésére, oly czélból, hogy az Oroszországból kiűzött vagy kivándorlásra kényszeritett zsidó hitsorsosai számára földmivelötelepeket létesítsen Kanadában, az Egyesült-Államokban, kivált pedig Argentínában. E mellett az angol turf kiváló és kedvelt tagja volt, ki évenként jelentékeny összegekre rugó lóversenynyereményeit rendesen a londoni kórházaknak adományozta. Pozsony vármegyében Sz- Jánoson szép birtoka van, ahol vadászatok alkalmával előkelő külföldi társaság szokott megjelenni. Különös előszeretettel tartózkodott Magyarországon és bőkezűségét itt ismerték legjobban. Most is azért jött magyar fö dre, hogy a millennium ünnepségek alkalmából nagyobb jótékony alapítványokat tegyen, s ennek megbeszélése czéljából táviratilag kérette magához O-Gyallára Bischitz Dávidnét Budapestről. E nemes szándékában azonban a sors meggátolta, mert mire Bischitzné útra kelt, Hirsch báró már megszűnt élni. Jedlik Ányos István. Jedlik Ányos István 1800. január 13-án született Szemőn, Komárommegyében. Nagy-Szombatban és Pozsonyban tanult, 1817-ben Pannonhalmán a szentBenedek rendbe lépett. Már kora ifjúságában nagy vonzalommal viseltetett a khemia és természettan iránt. 1825. évben áldozó pappá lett és mint tanár Győrött, 1831-től kezdve Pozsonyban tanárkodott. 1839-ben a budapesti egyetemen a fizikai tanszéket foglalta el. 1850-ben tőle jelent meg a magyar nyelven irt első fizikai tankönyv, melynek czime „A súlyos testek természettana." A nagy készültséggel és alapossággal megirt könyv révén a Tudományos Akadémia Jedlik