Szögyi G. Vilmos: Hölgyek és urak Győri Milleniumi naptára az 1896-os évre. Győr, 1895.

1896. 800 évvel Kr. sz. u. a keresztény időszámítás alapjául az 580. körül Rómában élt Denys nevű szerzetestől — Róma alapításától —számított 753-ik évet fogadták eb Kr. a Róma alapításától s iám. 750-ben meghalt Heródes uralma alatt Róma al. u. 749 évvel született és 36 évre reá meghalt. Keresztény számítás szerint Kr. csak 33 éves lett. A ker. időszámitás első évének január 1-je a Róma alap. utáni 750-nek lévén január 1-je, Denys 4 évvel tévedett, s igy az idei 1896. voltaképpen már 1900, mely dolgon azonban most már segíteni nem lehet. Európa nagy részén, Parisban pedig 1745-ig márczius 25-ike (Gábriel angyal látogatása) volt az év ke^deie, A franczia királyok 1563-ig majd karácsonykor, majd húsvétkor vették az év kezdetét, azontúl pedig január 1-én. Ezen ügyesbajos számítási mód azt eredményezte, hogy 1347-ben kétszer vették az áprilist. A csillagok állása 1896-ban. 1. A januári égbolt. Az esti órákban a Tejút a fejponton vonul át. A fejponton látjuk a Kassziopeját és Ándromedát. Északkeleten vannak az Ikrek, északnyugaton a Lant, keleten feltűnik az Orion, déli irányban pedig a Kos és Bika. 2. A februári égbolt. Az esti órákban a csillagos ég képe majdnem a januáréval azonos. A délkeleti égen feltűnik a fényes Szirius állócsillag. 3. A márcziusi égbolt. A fejponton áll a Gönczöl szekere, délfelé este a Kos és Orion. A fejponttól nyugatra az Andromeda és Kassziopeja, keleten feltűnnek az Ikrek és tovább az Oroszlán. 4. Az áprilisi égbolt. Az esti órákban délnyugatra közel a látóhatárhoz látjuk az Oriont és a Sziriust. Az északnyugati égen alászáll a bika. Déli irányban az egyenlítőtől északra látjuk az Oroszlánt a Reguluszszal. A keleti égen föltűnik a Szűz a Spikával. 5. A májusi égbolt. Az esti órákban a fej ponton látjuk a Gönczöl szekerét. Nyugaton a napsugarak takarják el a csillagokat. A déllő felé áll az Oroszlán,